Szalatnai Rezső: Petőfi Pozsonyban (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1954)

Nemzeti Kör kiadásában megjelenő kötetére, a költő a pozsonyiakat is felkeresi, levelében. Ez az 1844. augusztus 10-én írt levél Pestről, melyet 1921ben fedeztek fel Pozsonyban. A levelet a költő S a m a r j a y Károlynak írta, akiről tudnivaló, hogy e korszakban költőként volt ismert, s Pesten, az Orczy-kertben barátkozott össze a költővel. (A szabadságharc után ügyvéd Pozsonyban.) „Ha van ismeretséged a pozsonyi fiatalok közt, tehát charlatánkodjál ügyemben, azaz nógasd őket, hogy előfizessenek. Tóth Lenczinél is van előfizetési ív..." — így ír Pozsonyba a költő.

S

G S a pozsonyi barátok nem voltak tétlenek. Kapott e városból még ugyanabban az évben ütést is. A „H elység kalapácsa" megjelenésekor a „H í r n ö k b e n" gyűlölködő cikk jelenik meg a költőről. A magyar falu első bővérű szatíráját s a lutheránus eklézsia rajzát nem bírta el a P o ó r Jenő néven író támadó, akiben a költő egy elpártolt barátjára ismert (állítólag éppen Szeberényire). Egyébként ez volt az egyetlen hang, mely száz év alatt Pozsonyban Petőfi költészete ellen elhangzott. Pozsony a szabadságharc előtt nemcsak érdeklődéssel figyeli, hanem büszkén tudomásul is veszi a költő rendkívüli pályafutását. Első kiadásokat jómagam is találtam nem egy pozsonyi otthonban, rendszerint lelkes lapszéli jegyzetekkel, apáról fiúra szálló ajánlásokkal. Megemlítenivaló, hogy Pozsonvban készült a költő első úttörő fordítása, a német világ felé, a pozsonvi Dux Adolf munkája, aki 1846-ban már 55 Petőfi-verset mutat be német fordításban, kitűnő 9-2