Szalatnai Rezső: Petőfi Pozsonyban (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1954)

AZ ÉN MÁTKÁM Istenem, be várva-várom Azt az órát, amidőn, Kit nekem rendelt a végzet, A leány ölembe jön. És ugyan ki és minő lesz Majd az én szerelmesem

f Ugy sóvárgok tudni, mint még Nem sóvárgá senki sem. Szőke, barna lesz-e für te f Szeme kék vagy fekete? Felnyuló-e, mint a cédrus, Gömbölyű-e termete? Szép a szőke, szép a barn-a, Mind a kettő szép, ha szép; Hátha még a bájjal aztán A jóság is frigybe lép! Isten, ilyet adjsza nékem, S nem bánom — csak ilyet adj — Akár szőke, akár barna, Akár kicsiny, akár nagy! Játék a szerelem-kereső ábrándozással. Általános tartalom, akárhol írhatta. Mégis, Pozsonyban írta s a „Távolbői" mellé helyezte. Szép lányokban bőség volt az országgyűlés városában, de az előkelőket épúgy, mint a polgárlányokat nem képletes, hanem valóságos 77