K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Pozsony vármegye története - Nyitra vármegye története

71> hajlandó elfogadni. 1777-ben megszűnt a nyitrai püspökök örökös főispán^ága. A megye első világi főispánja Forgách Miklós gr. lett. II. József szabadelvű parancsuralma a legélesebb. ellenállást váltotta ki a megyéből. Az 1784-ben elrendelt nemesi összeírás robbanásig feszítette a rendek hangulatát. A megye főispánja maga tüzelte az ellenzéket. Inkább akarjuk elveszteni az életünket és vagyonunkat, mint életünkben siratni a szabadságot — mondja a megye felirata a kalapos király leiratára. Az ellenállás letörésére katonaság szállta meg Nyitrát. A főispánt lemondásra kényszerítik. A z összeírás a szuronyok védelme alatt megtörténik, de büntetéskép megvonják a megye rendeitől a tisztviselők választási jogát. Mikor a német nyelvet hivatalos nyelvé rendelik, a megye újra tiltakozik. Ezután megszüntetik a megyét. Pozsony, Nyitra, Bars és Trencsén megyékből kerületet létesítenek Nyitra székhellyel, királybiztosi hivatallal, amelynek élén Ürményi József áll. Az elkövetkező időkben változó szél fodrozza a vármegye életét. Az 1790/91 országgyűlésen Nyitra követe Jezerniczky Károly a reformokat követeli, az 1802-iki országgyűlés nyitrai követe Zerdahelyi György minden reformnak ellensége. 1809-ben Napoleon győztes seregei ellen a megye elrendeli a felkelést, egyben felállítja a nyitramegyei lovasezredet. Az 1811-iki pénzdevalváló rendelet általános felzúdulást vált ki a megyében, a megye megtiltja a rendelet végrehajtását. Erre Eszterházy György gróf mint királybiztos jelenik meg Nyitrán, felfüggeszti a főispánt és megye vezető tisztviselőit királyi kihallgatásra utasítja. Ezután végrehajtják a rendeletet, Erdődy József gróf újra elfoglalja főispáni székét, bár a megye nem változtatja meg álláspontját. 1822-ben a hadiadó felemelése zavarja meg a megye életét. Eötvös Ignác koronaőr kap megbízást Nyitra megye adóját beszedni. A királybiztos katonai erővel elfogatja Uzovics János alispánt és Ocskay Ignác szolgabírót, mire a királybiztos ellen olyan nagy a felzúdulás, hogy a megyegyűlésen — halál reá! kiáltással fogadják s csak a katonaság menti meg az életét. 1825-től a megyegyűlés híven tükrözi az országgyűlés életét. A szabadelvűek tábora szenvedélyes pártharcot folytatt a konzervatív rendekkel. A főpapság a főnemesekkel összefogva minden újítást ellenez. A köznemesség tömege ide-oda hullámzik a két tábor között. A hangulat egyre izzóbb, a harc a végsőkig fajul, a forradalmi hajlam egyre több kitörésben jelentkezik. Az 1840 aug. 17-iki megyegyűlésről egykorú levél mondja, — „inkább dühös kocsmai verekedéshez, mint vármegyegyűléshez hasonlított a gyűlés." 1842-ben megismétlődött ez a história. 1844-ben a népnevelés és a magyar ipar védelmének kérdését tárgyalta a megyegyűlés. A népnevelés tárgyalásánál nagy feltűnést keltett Drozovszky Ferenc pogrányi plébános beszéde a szabadelvű reformok mellett. Követelte a tanítók mostoha helyzetének javítását, a tandíjak eltörlését, egészséges iskolák létesítését. A gyűlés elutasította indítványait. Az 1848-as szabadságharc alatt a vármegye históriájának két kiemelkedő eseménye volt, Lipótvár ostroma és a Hurbán betörése. Lipótvárt 1849 elején Szimunics tábornok ostrom alá vette. A várat Ordódy ezredes védelmezte. A vár hónapokig tarthatta volna magát, Ordódy ennek dacára rövid ellenállás után febr. 2-án feladta. A Hurbán lázadás a bécsi udvar kezdeményezésére, osztrák tisztek segédletével Hurbán lutheránus szlovák pap vezérkedése alatt tört ki. Hurbán Ótura és Miava közt kezdte a lázítást és igyekezett a népet a prágai cseh nemzeti gyűlésre csalogatni. Miután a magyar kormány értesült Hurbán aknamun-