K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Pozsony vármegye története - Nyitra vármegye története
70> Heister Nagykéren vette hírét, hogy Dunántúlon is fellángolt a mozgalom. Seregével visszafordult és Komáromnak menetelt. Heister visszavonulására Bercsényi megváltoztatta tervét. Visszafoglalta Semptét T Ocskayval összejátszva kelepcébe csalta Ritschán tábornok labanc hadát, azután megindúlt Nyitra ellen, hol Filpek Sámuel a vár parancsnoka csak két napig tartotta magát. Nyitra eleste után a kuruchad Újvár ostromára indúlt. Alighogy megkezdődött az ostrom az ellenfelek fegyverszünetet kötöttek A fegyvernyugvás idejét Bercsényi kihasználta Újvár megvételének előkészítésére. Bottyánt bízta meg ezzel, aki az újvári ferences barátok útján titkos érintkezésbe lépett Nagy István újvári plébánossal és Grassalkovics János postamesterrel, akik Härtl Ernő Újvár térparancsnokával összefogva megnyerték a várbeli sereg 300 magyar hajdúját. A fegyverszünet után II. Rákóczi Ferenc 10,000 főnyi kuruc sereggel érkezett Újvár alá és elrendelte Újvár ostromát. Nov. 16-án éjjel a kuruc gyalogság Bakó Péter várbeli hajdúinak segítségével megmászta a várfalat, a hajdúkkal és Härt embereivel egyesülve meglepték a vár parancsnokát, aki erre ellenállás nélkül lerakta a fegyvert. Érsekújvár bevétele után a győztes kuruc had Lipótvár ellen indúlt. A várat De la Motte francia ezredes tervei szerint vették ostrom alá. A nagyszombati csatavesztés után azonban az ostromot félbe kellett hagyni s a hadműveleteket a Garam és Vág közötti vonalra helyezni. A 1705-év hadműveletei a nagyszombati kudarc ellensúlyozását szolgálták. 1706-ban a kuruchad csupán eredeti helyzetének fenntartására törekedett. I. József trónraléptével megindultak a békealkudozások. A fejedelem megnyerését szolgálta Rákóczi Ferenc feleségének Charlotte hercegnőnek látogatása, akit az ura díszes pompával Nyitrán fogadott, majd öt nap multán a nagytapolcsányi várkastélyba vonultak vissza. Miután a béketárgyalások nem vezettek eredményre, tovább folyt a harc. A szerencse kezdetben a kurucoknak kedvezett, míg a labanc hadak fővezére Stahremberg is kuruc fogságba került. A trencséni csatavesztés után letűnt a kurucok szerencse čsillaga. Báró Pálffy labanc hada elfoglalta Nyitrát, majd a pereszlényi mezőkön Ocskay László kuruc brigadéros elárulta a fejedelmet. Ocskay árulása megdöbbentette a vármegyét. Nagy zavar támadt, mert seregének egy része labancnak szegődött, másrésze pedig megyeszerte bujdosott. Az ijedelem azonban hamarosan lecsillapult, mert a fejedelem seregei újra megjelentek a megyében. Szept. 12-én a megye rendjei Privigyén ülést tartottak, mikor 97 nyitrai birtokos nemes tette le újra hűségesküjét br. Andrássy Pál tábornok kezébe, köztük a Majthényi család tizenegy tagja, a Thuróczy, Divéki, Turchányi, Kubinyi, Lipovniczky, Gyczhy, Huszár, Ujfalussy T Hunyady stb. családok tagjai. Rákóczi hadai ezután könnyen visszavették a megye régi kuruc fészkeit. A küzdelem során Heister labancai megkísérelték Üjvár megvételét, az áruló Ocskay pedig a Rákóczi hívségén levő megyét igyekezett a császár oldalára csábítani. Heister kudarcot vallott, Ocskay brigadéros Jávorka kuruc hadnagy kezére került, a bakó Üjvár piacán fejét vette az árulónak. 1710 szept. 24-én az újvári vár mégis meghódolt Heisternek. A kurucok zászlaja letört, Nyitra földjét a császár seregei szállták meg. A szatmári béke megdermesztette a vármegye életét. A kuruc bujdosók csak az erdők mélyén pihenhettek, a tárogatókat pedig a fegyverekkel együtt elkobozták. A nagyságos fejedelem török földre menekült, itthon a császár porkolábjai parancsoltak, 1724-ben még az újvári várat is lerombolták, nehogy megkísértse mégegyszer a szabadság híveit. Az idő mindent begyógyít, az ember felejt. Az 1744/45 évi felkelésben Nyitra megye rendei lelkesen sorakoznak fel a királyné védelmére. Az 1764-iki országgyűlésen azonban Nyitra követe Bacskády, már a megye népeinek szegénységére hivatkozva tiltakozott az adóemelés és felkelés reformja ellen. Az 1766 évi úrbéri szabályzatot a vármegye nem
