K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Pozsony vármegye története - Nyitra vármegye története
69> nyinek lengyelföldre szökni, majd hazatérni és 1684-ben átvenni az Újvár ellen készülődő sereg irányítását, amely Vágsellyénél egyesült Lotharingiai Károly hadával. 1684 júniusában megtörtént Újvár körülzárása. A bécsi haditanács azonban csak 1685 júl. végén rendelte el az ostromot. Mindössze másfélezerre fogyott török várőrség védelmezte a várat 43.000 főnyi ostromló sereg ellen. Előrelátható volt a vár eleste, miért felmentő sereg közeledett. Lotharingiai Károly az ostromló sereg egy részével a felmentő török sereg elé ment, aug. 16-án Nyergesújfalunál döntő csapást- mért rá, majd gyorsan visszafordult és aug. 19-én elrendelte a döntő rohamot. A török hősiesen védekezett, mikor azonban az újvári basa is elesett, az ellenállás megingott, Újvár az ostromló hadak kezére került. Újvár visszavételével Nyitra vármegye teljesen felszabadult a török nyomás alól. Százötven esztendős török hódoltság után Magyarország teljesen kimerülve került a bécsi udvar kezébe. Az udvar elérkezettnek látta az időt, hogy titkolt tervét Magyarország tervszerű beolvasztását megkezdje. Kollonics Lipót 1696ban bemutatta a bécsi udvari tanácsnak országrendezési tervét, amely az ország elnémesítését és gyarmatosítását célozta. A Kollonics-féle rendezés szerint Nyitra megye az úgyneveztt pozsonyi kerülethez került. A megye rendjei élesen tiltakoztak az új rendszer ellen, érezték, hogy a török veszedelem elmultával új veszedelem fenyegeti a nemzetet. Amikor II. Rákóczy Ferenc Máriás lobogói alatt megindult a szabadságharc, Nyitra megye még a császár-király hűségére esküdött. Az eseménj'ektől távol, Bécs hatalmának árnyékában nehezen mozdult, bár fiai közül Ocskay, Bercsényi neve messze földön beragyogta az országot. Mattyas.ovszky László püspök a vármegye főispánja 1703 jún. 24-én pattogva ráír a megyére, hogy a kurucok üldözését kötelességének tartsa. A legénykedő hang senkit sem ijeszt meg, mert híre terjed a nagyságos fejedelem céljának. Nemsokára Léva felől beütnek Ocskay kurucai, Berthóty alezredessel az élén Nyitra alatt száguldoznak. A bécsi udvar felkelésre szólítja a vármegyét, Forgách Simont bízza meg a vármegyei had vezetésével és elrendeli, hogy egyesüljenek Szerednél Schlick tábornok kiküldött császári hadával. Miután Schlick serege Zólyomnál vereséget szenved, a felvidék nyitva áll a kuruc seregek előtt. Bercsényi 1703 novemberében megindul Nyitra földjére. November 27-én Privigyénél egyesül Károlyi Sándor hadával. Ettől a naptól kezdve Nyitra megye a Rákóczi szabadságharc legfontosabb hadszintere lett. A győzelmes kuruc had nov. 30-án megérkezik Nagytapolcsányba. Itt várja őket a vármegye urainak hódoló küldöttsége, a Majthényiak, Perényiek, Pongrácok, Sándorok, Ghycziek, Hunyadiak, Rudnyánszkyak őszinte lélekkel csatlakoztak a magyar szabadság nemes küzdelmének zászlójához. December 4-én a nyitrai vár aljában elterülő térségen hasonló népes küldöttség jelentkezett. Néhány hét leforgása alatt Nyitra vármegye egész népe hitvallást tett a fejedelem mellett. Bercsényi Sempte várában tartotta főhadiszállását. Ocskay László fegyverbe hívta a Fehérhegyek szlovák népét is. Károlyi közben meghódította a várakat. A hivatalos vármegye Csejte várába szorult, de december 9-én már a hivatalos urak is belátták szerepük céltalanságát, behódoltak és dec. 11-én Kovarcon tartott megyegyűlésen elrendelték a felkelést Rákóczi oldalán. A kuruc fegyverek sorozatos sikere megrémítette az udvart és gróf Heister tábornagyot bízta meg a szabadságharc letörésével. Heister tízezer főnyi hadával csakhamar felvonúlt Nyitra földjére. Bercsényi fokozatosan visszavonult, hogy egyesülhessen Károlyi tiszántúli hadaival.
