K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Pozsony vármegye története - Nyitra vármegye története

68> várta a svéd Torstensonnak támadását a Morva föld felől. Rákóczy György fejedelmi serege 1644 februárjában elindult, hogy Torstenson seregével két tűz közé szorítsa Ferdinándot. A küzdelem egy része a megye területén játszódott le. Virágzó falvak üszkös omladékai jelezték az útját a véres harcnak, amelyet a linci béke zárt le. A béke azonban a török veszedelmet nem hárította el, a martalóc becsapások napirenden maradtak. 1642-ben a nyitrai rendek panaszosan említik, hogy a török újabban 14 községet szállt meg és 71300 irt. kárt okozott. Az 1663-ik év súlyos idő hajnala volt. Köprili Achmed nagyvezér százezer főnyi haddal indult Újvár ellen. Forgách Ádám maroknyi várnépével keményen ellenállt, de a török, a német őrség lázadása és a beígért segélyhadak elmaradása folytán megadásra kényszerítette Forgáchot. Forgách hadai teljes hadidíszben hagyták el a várat, Köprili pedig azonnal helyreállította a szétlőtt falakat s miután erős őrséggel rakta meg és Kücsük Mohamedet megtette parancsnokának, megindúlt a vármegye többi részét is meghódoltatni. Surány, Komját, Nyitra, Ghymes és Léva s velők csaknem egész Nyitra megye önként behódolt. Nyitrát kétezer török őrizte. Köprili igyekezett az uralmát megkedveltetni, a behódolt nyitrai földön visszaadta a templomokat és senkit sem zavart vallásának szabadgyakorlatában. Újvárnak eleste, a vármegye behódolása nagy megdöbbenést keltett a bécsi udvarban. Lipót király feladta védekező politikáját, támadásra készült. Bercsényi Miklós grófot a nyitrai föld szülöttjét bízta meg a védelemmel s a támadás előkészítésével. 1664 áprilisában de Souches és Koháry csapatai megjelentek Nyitra előtt. A körülzárt erődöt május 3-án a török szabad elvonulás feltételével feladta. Nyitra felszabadulása után Újvárt sorsára akarták hagyni, helyette új várat építeni. A megyei rendek tiltakoztak ez ellen, követelték a további harcot s Újvár visszavételét. Lipót azonban mit sem törődött a követeléssel, titokban megkötötte a' vasvári békét, amelynek értelmében Újvár török maradt, — de jogában állt Lipótnak új várat építeni. Kücsük Mohamed újvári basa édeskeveset törődött a vasvári pontokkal az egész felvidék meghódoltatását tervezte. Ez a terv sürgette ki Lipótvár felépítését, amely vár 1669-re elkészült. Tököly Imre mozgalma alatt Nyitra megye hűségesen állt Lipót mellett, ezért Tököly kurucai a törökkel egyesülve 1680-ban rátörtek a megyére és számtalan községet feldúltak s egyik portyán Háncsok Jánost Nyitra megye főjegyzőjét is foglyúl ejtették. A mindig késedelmeskedő udvari politika folyton növelte a török étvágyát. 1683-ban a török haditanács elhatározta a támadást, amelynek első célja Nyitra és Lipótvár várának a császárváros két előbástyájának megvétele. Mohamed szultán negyedmilliós seregének megindulása, a tatár khán válogatott hadának Újvár alá érkezése, megmozdította az udvart. 1683-ban a nádor felhívja Nyitra megye rendeit, legyenek készen a török ellen indulni. Lipót a császári hadak vezérévé Lotharingiai Károly herceget nevezte ki, aki derékhadát 32.000 embert Köpcsénynél, egyik szárnyát 8000 emberrel a felső Vágnál, Esterházy nádort 5000 emberével Lipótvárnál helyezte el, a fölös hadak pedig Tapolcsánynál álltak. Károly herceg előbb Esztergomot vívta, majd hirtelen lecsapott Újvárra. A vár már megingott, mikor arra a hírre, hogy a török császári had már Eszéket is elhagyta, a császár Bécs alá rendelte Lotharingiai Károlyt, abbamaradt Újvár ostroma és az egész felvidék védelme Esterházy nádor 5000 főnyi seregére hárult, amely sereg Nyitra és Sempte közt foglalt állást. A fordulat nyomán világosan kiderült a bécsi udvar politikája, beigazolódott, hogy a magyar föld védelme kizárólag Ausztira biztonságát szolgálja. A prédára hagyott magyar föld királyi vármegyéi közt Nyitra megye rendeit elfogta a keserűség. Ilyen hangulatban Thököly hadainak könynyű dolga volt, hamarosan megszánhatták a vármegye minden jelentős helyét és Bercsényi Miklós grófot is foglyul ejthették.. Bercsényit a vitéz generálist Thököly Patakra vitte, honnan azonban sikerült Béresé-