K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Pozsony vármegye története

56 Pozsony szomszédságában, Lamacs és Hidegkút határában, egy stomfai kertész útmutatása szerint a porosz sereg bekerítette az osztrák utóhadat. A lamacsi siker végleg eldöntötte a háború sorsát. A prágai béke megtörte a reakciós császári politikát, amely nem tehetett mást, mint megkötötte a kiegyezést. 1867 ápr. 12-én volt a vármegye első alkotmányos vármegyei gyűlése, amely Bittó Kálmánt és Ollé Lajost választotta meg a megye alispánjának. 1872-ben, amikor a bíráskodást elválasztották a közigazgatástól, új tisztújítás következett. Miután Bittót orsz. gyűl. képviselőnek választották, helyére Bacsák főjegyző került, aki nyolc éven át vezette a vármegye közigazgatását. 1881-ben Schott József, 1885-ben Klempa Bertalan lett a vármegye alispánja. A hetvenes évektől kezdve csöndes, céltudatos munka jellemzi a vármegye életét. A vármegye székhelyén kívül, négy rendezett tanácsú város és 293 község keretében építő munka folyik. Századok mulasztását kell helyrehozni, gazdasági, szociális kérdések mellett a nemzetiségi kérdés sok megértést és erélyt is követelt. A nemzeti ellenállás idején Pozsony megye is felvette a harcot a Fejérváry Géza báró kormánya ellen. 1905 szept. 11-én tartott törvényhatósági közgyűlésen egyhangú határozatban kimondta: a kormányt törvénytelennek tekinti, hivatalos működése ellen tiltakozik, adót és újoncot rendelkezésére nem bocsát, tisztviselőit eltiltja az adók beszedésétől és az újoncozástól. Apponyi Albert gróf elnöklete alatt 40 tagú bizottság alakult a határozat állandó ellenőrzésére. A vármegye ellenállásának eredményét bizonyítja a nagyszombati járás statisztikája, hol 62 község 1905-re kivetett egyenes állami adója 395.401 kor.-t tett ki, ebből csak 446 K. 97 fillért szedtek be. 1400 főnyi évi állításkötelesből pedig csak 8 ember soroztatta magát. Az 1914 évben kezdődő világháborúban Pozsony vármegye igen nagy áldozatokat hozott a magyar jövendő reményében. Senki sem gondolt arra, hogy a háborút összeomlás követi, mely Pozsony megyét is maga alá fogja temetni. 1918 nyarán Wekerle miniszterelnök még elhozta IV. Károly királyt Pozsonyba a Felvidék hódolatát fogadni. Mialatt a vármegye népe felvonult ünnepelni a királyt, Masaryk tanár 1918 V. 30-án megkötötte három amerikai szlovák egylettel az egyezményt a csehek és szlovákok egyesülésére egy feltámadó állam keretében. Ennek a szerződésnek alapján a francia kormány 1918 jún. 3-án elismerte a csehszlovák államot. 1918 októberében bekövetkezett az összeomlás, november 4-én a belgrádi tárgyalások előtt Srobár megjelent Szakolcán, Blahó és a csehbarát szlovákok ősi fészkében és négy felvidéki vármegyét birtokba vett. Ekkor a csehek még megelégedtek volna négy megyével, csak később jött meg az étvágyuk ... Szmrecsányi György Pozsony vármegye főispánjának kezdeményezésére megindult a megye fegyveres ellenállásának megszervezése. A forradalom révületétől megejtett szocialista munkásság, a Jászi-féle szalon forradalmárokkal összefogva megbuktatták az ellenállás szerves kiépítését. Pozsony megye magyarsága magára hagyottan védekezett a rajokban jelentkező cseh légionisták ellen. Galánta környékén heteken át kattogott a gépfegyver, névtelen hősök, étlen, szomjan, verejtékezve megkísérelték az ellenállást. Minden hiába volt. Elfogyott a golyó, elmaradt a segítség .. . elvégeztetett! Ezután elkövetkezett a vármegye székhelyének átadása az entente haderőnek, amit a város irattárában őrzött jegyzőkönyv a következőképen mond el: „Felvétetett 1918. dec. 31-én Pozsony szab. kir. város főpályaudvarán. Jelen vannak Jankó Zoltán főispán és kormánybiztos, Kánya Richárd, Pozsony szab. kir. város I. polgármestere, Mitterhauser Károly, Pozsony szab. kir. város főjegyzője és Farkas, ezredes brigadéros, a határszakasz védelem és Pozsony sz. kir. város karhatalmának parancsnoka, Stein Izsó, Dewald Hugó és Duschinsky Jakab, valamint Zalkai Alajos, mint a vármegyének és Pozsony szab. kir. város lakosságának képviselője, mindnyájan magyar részről. Zoch Sámuel, Ivánka