K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Pozsony vármegye története
57 Milán dr. és Slavy dr. mint a csehszlovák kormány képviselői. Barecca Riccardo brig, ezredes, mint a várost megszálló csehszlovák csapatoknak, mint az entente-haderő csapatainak parancsnoka és a katonai területi parancsnoknak, Piccione tábornoknak helyettese. A magyar kir. kormány képviselői, így Jankó Zoltán, főispán és kurmánybiztosa Pozsony vármegyének, Kánya Richárd, mint Pozsony szab. kir. város I. polgármestere és Mitterhauser Károly városi főjegyző ünnepélyesen óvást emelnek a városnak a csehszlovák állam exponensei által való megszállás ellen. Ünnepélyesen kijelentik, hogy csupán a városban uralkodó állapotok figyelembevételével és a fölösleges vérontás elkerülésének kedvéért nem nyúlnak érőszakos eszközökhöz a megszállás meggátlására. Kijelentik továbbá, hogy Wilson 14 pontjában leszögezett önrendelkezési elv alapján állanak és követelik a népszavazást, hogy a várost és lakosságot megmentsék az ősi hazától való erőszakos elszakítástól és a csehszlovák államterülethez való kikényszerített átcsatolástól. Kinyilatkoztatják, hogy Pozsony nyilt város, nincsenek erődítései és falai között még visszamaradt reguláris katonaságon kívül nincs katonai elbánás alá eső lakossága. A reguláris magyar katonaság elszállításának, illetve a Duna jobbpartjára vonulásának kérdésében Farkas brigadéros-ezredes fog a csehszlovák entente-csapatok parancsnokságával tárgyalni. Az ide illetékes és nem tényleges állománybeli legénységnek leszerelés és lefegyverezés után a teljes személyi szabadság biztosítandó. A tényleges tisztekre és legénységre vonatkozólag külön megállapodás létesül a magyar karhatalom parancsnoka és a csehszlovák entente haderő parancsnoka között. A csehszlovák kormány képviselői és a csehszlovák entente-csapatok parancsnoka ünnepélyesen kijelentik, hogy a várost csupán a lakosság biztonsága céljából, a wilsoni elvek alapján kötendő békekötésig szállják meg katonai karhatalommal. Kijelentik, hogy az egész tisztviselői kart, amennyiben a csehszlovák állam és a csehszlovák entente-csapatok exponensei ellen nem vétenek, helyeiken meghagyják. Kijelentik továbbá, hogy a lakosság teljes morális és jogi szabadságát tiszteletben tartják és a lakosság ellen, nyugodt magatartását feltételezve, semmiféle eröszakot nem alkalmaznak. Kijelentik, hogy a katonai szolgálathoz szükséges és fontos épületeket és helyiségeket csehszlovák entente-csapatokkal megszállják, azonban a polgári lakosság szabad forgalmát teljesen biztosítják. Egyidejűleg azonban kijelentik, hogy a polgári lakosság tökéletes lefegyverezését, amennyiben ez szóba kerül, feltétlenül végre kell hajtani és ezt a városi hazai rendőrség közegei hajtsák végre. Egyben kijelentik azt is, hogy elállnak a túszok kiemelésétől, a vagyonelkobzásoktól és internálásoktól. A lakosság teljes nyelvi szabadságát mindenképen garantálják. A jegyzőkönyvet felolvasás után a fenti kelettel zártuk." Itt megjegyezni kívánjuk, hogy a város „polgárságát" képviselő a jegyzőkönyvben szereplő egyéneket Ivánka Milán dr. gyűjtötte össze. Zalkai eredeti nevén Petržalka Alajos ujságárus rikkancs, Dewald Hugó táncmester, menedékhely tulajdonos, Duschinsky Jakab vásártéri kereskedő, Stein Izsó ismeretlen egyén. 9 Miután az entente haderő Pozsonyt megszállta, az első szlovák teljhatalmú miniszter javasolta, hogy Pozsonyt szabadítsák fel és tegyék meg az újonnan honfoglalt Szlovákia fővárosának. Srobár Vavró miniszter úr maga írja le a nagy eseményt a „Prager Presse" 1934 február 4-iki számában: „Wie Bratislawa Haupstadt wurde" címen a következőképen: „1918 dec. 12-én megérkeztem Zilinára (Zsolna). Javaslatomra a kormány 12 előadót nevezett ki, akik az állami kormányzat különböző ágaiban, mint a kormány képviselői szerepeltek. Hozzájuk sorakozott még néhány tisztviselő. A teendők napról-napra szaporodtak, úgyhogy a tisztviselői kar 200 főre növekedett és végül Zilinán nem akadt elegendő 9 Jankovics M. Húsz esztendő Pozsonyban 61.
