K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
350 éves az újvári prímás malom
az uivari primas maiorr Vármegyénk ipartörténetének legbecsesebb emléke az érsekújvári prímásmalom, ebben az évben háromszázötven éves fennállását ünnepelheti. Az újvári prímásmalom, eredeti nevén vármalom, mai nevén „Érsekújvári Henger és Műmalom" azon kevés magyar iparüzem közé tartozik, amely múltját és fejlődését, hagyományokon, okmányokon kívül egykorú képekkel és térképekkel is igazolhatja. Az újvári vármalom, az 1580-ban épített újvári hatbástyás vár felépülése után épült, minden bizonnyal 1595 előtt, mert az újvári várat ábrázoló 1595-ben készült egykorú metszeten a malmot már megtaláljuk. Hogy ez a malom a régi vármalom, bizonyítja egy ismeretlennek 1621-ből származó levele, mely megjelöli a malom helyét amikor azt írja „az újvári malom, mely a vámhídnál van". ... Az 1595-ben készült metszet rajzán a malom mellett találjuk a hidat. A vármalom kezelte a vár védelmét szolgáló vizesárkok zsilipjeit is, ezért a malmot falakkal vették körül. így született meg a fejlődés folyamán az újvári malomerőd, a vár egyik elővédje. 1663-ból származó metszeten a malommal szemben áll az Újvárt ostromló Küprili Achmed török nagyvezér tüzérsége. A malom a különböző ostromok során többször elpusztult, a török várostrom bizonyosan szintén rombadöntötte, különben a török megszállás alatt újra nem építették volna. Az érsekújvári prímási tiszttartónak 1819 jún. 3-án az uradalmi kormányzósághoz írt jelentésében mondja: „150 éve áll a malom". Az 1819-ben már alaposan megviselt malom eszerint, 1669-ben, Újvár török korszakának hatodik évében épült fel poraiból. A török Újvárt a császári sereg 1685-ben, a vár hősi ellenállása dacára bevette. Az ostromot ábrázoló metszeten a malom erődfalak nélkül áll. Ez valószínű a rajzoló művész hibája, aki bizonyosan felületes vázlat után rajzolta meg a képet, amit elárúl másik hibája, mikor a malmot a sziget felső csúcsára helyezi. A császári seregektől megszállt Újvár malma már tovább fejlődik, mert 1699-ben szomszédságában serfőzőház és pálinkafőző épül,. 1818-ban, amikor a malom bérlője Szekeres János molnár uram. egykorú iratok szerint fűrész-malom is dolgozik a malom keretében. A prímásmalom a török idők után valóságos ipari központja a várnak, lisztet őröl, sert készít, pálinkát főz és deszkát fűrészel, végül még katonai szolgálatot is teljesít, mert őrzi és kezeli a várárok zsilipjeit.
