K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

350 éves az újvári prímás malom

1840 1940 A malomnak 1800-ból származó rajza: mely az egyik újvári céh céhlevelének díszében maradt meg, a malmot a házak sűrű sorában mutatja be. Az esztergomi prímási levéltár iratai között találjuk azt a nagy levelezést, amit az újvári tiszttartó folytat a kormányzósággal, a malom újjáépítése érdekében. így tudjuk meg, a tiszttartó jelentéséből, hogy a malmot 1778-ban javították meg utoljára, hogy a serfőzőház rendbehozatala 1819-ben 4000 frt.-ba került, hogy 1825-ben a hírneves Gramling Ignác építő és ácsmester tervei szerint átépítik a rozoga malmot, s az új malomra olyan büszkeséggel nézett az uradalom, hogy nem sajnálta 150 frt. költséggel Budán megfaragtatni azt az emléktáblát, mely napjainkban is hirdeti Rudnay prímás készségét. „Engemet a kórnak rágó foga földre terített, új létet herceg Rudnay Sándor adott." Rudnay prímás malmának rajzát mutatja be az 1840-ben készült kép — utána elsuhan egy évszázad és a régi prímási malom épületéből kibontakozik 1940-ben a mai korszerű hatalmas malom üzem. A régi prímásmalom 1893-ban királyi hozzájárulással került Klein Albert kezébe, aki a kisméretű vidéki malomból hatalmas malomüzemet létesít. Ma az Érsekújvári Henger és Műmalom a visszacsatolt felvidék egyik legfejlettebb malomüzeme, amelynek napi termelése hat vagon és a legkitűnőbb minőség lisztet termeli, amely külföldön is megbecsült és keresett márka. Az újvári primásmalom testvérmalma a nyárhidi malom, miről már a 13-ik századbeli oklevelek emlékeznek. A malom alapítása összeesik Nyárhid község kialakulásával. Újvár várkorszakában a malom a vár egyik erődje. 1708-ban Rákóczi Riviere nevű francia eredetű kapitánya védelmezi a labancok ellen 300 gránátossal. Később a kurucok felgyújtják és porrá lövik. A malom többször felépül, míg a hetvenes években végleg megszűnik. A nyárhidi malom romjai