K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
A vármegye közoktatása.Angyal János
25 kereskedelmi akadémiától elszakadt növendékeknek alkalmat adjon tanulmányaik folytatására és befejezésére. Az 1939—40. tanév elején az iskola I. és II. osztálya már Érsekújvár megyei városban nyilt meg, ahová a közeljövőben áttelepszik az egész iskola. A hitoktatókkal együtt 11 tagból álló tanári kar végezte az 1938—39. tanévben a nemzetnevelő munkát ebben a szép jövőjű intézetben, melynek ugyanekkor összesen 112 növendéke volt. Működik ezzel az iskolával kapcsolatban kétéves kereskedelmi szaktanfolyam. I. évfolyamának 15-, a Il.-nak 7 növendéke volt az 1938—39. iskolaévben. A világháború második évében, tehát még a magyar fennhatóság idején. 191(5-ban nyilt meg az érsekújvári róm. kat. női kereskedelmi szaktanfolyam. Megszakításnélküli működés után az 1939—40. tanévben fejlődött kétévfolyamúvá. 66 tanulóját 8 tanár részesíti oktatásban és nevelésben. V. 1. A gimnáziumok közt első hely illeti meg a közel százéves és Pázmány Péter nevét viselő érsekújvári állami gimnáziumot. A sok viszontagságon átment nagymultú intézetnek az 1938—39. tanévben 843 tanulója és 33 tanára volt. 2. Állami gimnáziumi tanfolyam nyilt Szene községben 1938 őszén, amikor az új határok megvonása következtében Pozsony vármegyének az anyaországhoz visszacsatolt részén lakó s azelőtt a pozsonyi gimnáziumokba járt tanulók iskola nélkül maradtak. Ezeknek a tanulóknak kívánt lehetőséget nyújtani tanulmányaik folytatására és befejezésére a magyar kormány a szenei gimnáziumi tanfolyam létesítésével. A tanfolyamnak az 1938—39. tanévben volt 10 tanára és 234 tanulója. 3. Az Isteni Megváltó Leányai érsekújvári leánygimnáziuma és leányliceuma mint egységes Szent Katalin Nőnevelő Intézet az 1939. év szeptember hó 7-én nyilt meg egy gimnáziumi és egy liceumi osztállyal. A gimnáziumban 41, a líceumban 17 rendes tanuló van. Az igazgatón kívül tanít két rendes tanár, mind a kettő a szerzet tagja. Van még két helyettes és egy óraadó tanár: összesen 6 tanár. Az iskola előreláthatólag keresett, rendes létszámú, virágzó intézetté fog fejlődni, annál is inkább, mert a liceum elve szerint az intézet a gyakorlati életre akar nevelni, művelt és mégis nőies nőket adni a magyar társadalomnak. 4. A nagysurányi állami szlovák tanításnyelvű gimnáziumra vonatkozólag közöljük az intézet 1938—39. tanévi «Értesítő>-jéből a következő sorokat : «A magyar kormány gondoskodni akart az itt lakó szlovák nép magasabb művelődéséről, ezért messzemenő jóindulatot tanúsított azon mozgalommal szemben, amelynek célja a nagysurányi szlovák tanítási nyelvű gimnázium megalapítása volt. A volt érsekújvári szlovák gimnázium növendékeinek egy része magyarul nem tudott s azok további oktatásáról gondoskodni kellett. Azonkívül a visszacsatolás következtében több olyan növendék hagyta el a szlovákiai középiskolákat, akiknek szüleik Magyarország területén laknak. A cél az volt, hogy a megszűnt érsekújvári szlovák gimnázium növendékeit Nagvsurányba telepítsék ki. amely község a nyugati szlovákság természetes középpontjának nevezhető. Igv esett a választás Nagysuránvra . Az intézetnek el)l>en a tanévben volt 16 tanára és 290 tanulója. Amikor összegezésképpen örömmel állapítjuk meg, hogy Nyi:ra és Pozsony k. e. e. vármegyék lakossága a felsorolt nép-, közép- és szaktanítási intézetek révén mind szorosabban és eredményesebben kapcsolódik bele a magyar nemzeti művelődésbe, rá kell egyúttal mutatnun egy feltűnő hiányra. A lakosság zöme ugyanis földmüveléssel foglalkozik s nem áll a rendelkezésére olyan iskola, ahol a mezőgazdasági élet fejlesztésére alkalmas szakismereteket szerezhetné meg tervszerűen. Nagy szükség lenne tehát itt egy mezőgazdasági középiskolára; elférne a mellett még egy téli gazdasági iskola is. Hálás talajra akadna itt mind a kettő, mert él az ittlakó népben a tudásvágy.
