K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
A vármegye közegészségügye. Vilmon Gyula dr.
26 A vármegye közegészségügye Íri a: Vilmo n Gyula dr. Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegyék közegészségügye a hazatéréskor nem állott azon a fokon, hogy az, az anyaország fejlett közegészségügyével összehasonlítható lett volna. A visszacsatolás után, azonnal megindult a vármegye közegészségügyének megszervezése. A m. kir. belügyminiszter úr 1 tiszti főorvost, 4 tiszti, 2 városi, 2 községi és 21 körorvost nevezett ki. A hatósági orvosok száma 9-el emelkedett. A megbetegedettek gyógykezelése, a magyar falu lakossága ivóvizének és lakásának és élelmiszerének, közegészségi szempontból való ellenőrzése a fertőzőbetegségek ellen való megvédése, az ipari foglalkozással járó ártalmak kiküszöbölése, a hatósági orvosi karra hárult. Új bábaállásokat szerveztettünk. Illetményeiket most a vonatkozó törvényben és rendeletekben megszabott nagyságban kapják, ennek nagy horderjét a bábák az elmúlt 20 év alatt élvezett rendkívül alacsony fizetése határozza meg, mely alacsony voltánál fogva nem nyújtott megélhetési alapot. Ebből magyarázható a bábaügy terén észlelhető sok visszásság. A csehszlovák uralom alatt a bábák rendszeres továbbképzésben nem részesültek és ez úgy gyakorlati, mint elméleti képzettségükön észlelhető volt. Hivatásérzet, képzettség, erkölcsi felelősségtudat tekintetében nem ütötték meg a kívánt mértéket. Vármegye hatósági és magánbábái jelenleg a közkórháznak szülészi osztályain rendszeres továbbképzésben részesülnek. A bábaképző intézetekben a vármegye területéről jelentkező bábanövendékek nyernek kiképzést, akikkel pótolni kívánjuk a jelenleg még betöltetlen állásokat, s azon kiöregedett bábák helyét, akik kötelességüknek teljes mértékben megfelelni nem tudnak. A fertőzőbeteg bejelentés rendszerét bevezettük. Vármegyénkben ezen rendszernek különösen nagy jelentősége van. A typhus abdominalis (hasi hagymáz) a diphtheria (torokgyík) és a tuberculosis (tüdőgümőkór) azon megbetegedések, amelyek ellen a küzdelmet elsősorban fel kell vennünk. Ennek a küzdelemnek kiinduló pontja a fertőző megbetegedések gócainak felkutatása, a megbetegedettek elkülönítése és a környezet védoltása. A megbetegedések gócainak megállapítására, széleskörű bacillusgazda kutató vizsgálatok foganatosíttattak. A diphteria ellenes kötelező védoltásokat bevezettük. Azon községekben, ahol a typhus állandóan nagyobb számban fordul elő, tömeges védoltásokat alkalmaztunk. A fertőzőbetegek elkülönítése a rendelkezésre álló kórházi ágyak csekély száma miatt nehézségekbe ütközik. A vármegye kb. 200.000 főnyi lakosságát a csehszlovák uralom alatt Pozsony, Nagyszombat és Nyitra jól felszerelt, elegendő ággyal rendelkező kórházai látták el. Jelenleg egyedül az érsekújvári állami kórház, mely 151 rendes és 10 pótággyal rendelkezik, van hivatva ezt a feladatot ellátni. A kórház fertőző pavillonjában 34 ágy van. Ezen ágyakon helyezik el. szükség szerint a belgyógyászi betegeket is. A rendelkezésre álló ágyak száma távolról sem elegendő, a kórházi ápolást és elkülönítést igénylő fertőzőbetegek elhelyezésére. A csehszlovák uralom alatt az egészségvédelmi munkát a vöröskereszt egylet, a járási ifjúsággondozó és a Masaryk Liga szervezték meg és tartották fenn. Ezen intézmények által fenntartott anya és csecsemővédelmi tanácsadók, tüdőbeteggondozók a legsajátosabban szakvédelmi tevékenységet folytatták. Magyarországon az általános egészségvédelem rendszer van, amelyet zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat néven ismerünk. A zöldkeresztes egészségvédelmi munka a magyar falu különleges igényeihez és lehetőségeihez szabott, család egészségvédelmi szolgálat. A zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat körzetébe 5—6000 ember tartozik. A szolgálat, a körzetbe tartozó lakosság anya és csecsemővédelmét, kisded és iskola védelmi munkáját és a népbetegségek elleni tevékenységet látja el.
