K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

A vármegye közegészségügye. Vilmon Gyula dr.

26 A vármegye közegészségügye Íri a: Vilmo n Gyula dr. Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegyék közegészségügye a hazatéréskor nem állott azon a fokon, hogy az, az anyaország fejlett közegészség­ügyével összehasonlítható lett volna. A visszacsatolás után, azonnal meg­indult a vármegye közegészségügyének megszervezése. A m. kir. bel­ügyminiszter úr 1 tiszti főorvost, 4 tiszti, 2 városi, 2 községi és 21 kör­orvost nevezett ki. A hatósági orvosok száma 9-el emelkedett. A meg­betegedettek gyógykezelése, a magyar falu lakossága ivóvizének és laká­sának és élelmiszerének, közegészségi szempontból való ellenőrzése a fer­tőzőbetegségek ellen való megvédése, az ipari foglalkozással járó ártal­mak kiküszöbölése, a hatósági orvosi karra hárult. Új bábaállásokat szerveztettünk. Illetményeiket most a vonatkozó törvényben és rendeletekben megszabott nagyságban kapják, ennek nagy horderjét a bábák az elmúlt 20 év alatt élvezett rendkívül ala­csony fizetése határozza meg, mely alacsony voltánál fogva nem nyúj­tott megélhetési alapot. Ebből magyarázható a bábaügy terén észlelhető sok visszásság. A csehszlovák uralom alatt a bábák rendszeres tovább­képzésben nem részesültek és ez úgy gyakorlati, mint elméleti képzett­ségükön észlelhető volt. Hivatásérzet, képzettség, erkölcsi felelősségtudat tekintetében nem ütötték meg a kívánt mértéket. Vármegye hatósági és magánbábái jelenleg a közkórháznak szülészi osztályain rendszeres továbbképzésben részesülnek. A bábaképző intézetekben a vármegye te­rületéről jelentkező bábanövendékek nyernek kiképzést, akikkel pótolni kívánjuk a jelenleg még betöltetlen állásokat, s azon kiöregedett bábák helyét, akik kötelességüknek teljes mértékben megfelelni nem tudnak. A fertőzőbeteg bejelentés rendszerét bevezettük. Vármegyénkben ezen rendszernek különösen nagy jelentősége van. A typhus abdomi­nalis (hasi hagymáz) a diphtheria (torokgyík) és a tuberculosis (tüdő­gümőkór) azon megbetegedések, amelyek ellen a küzdelmet elsősor­ban fel kell vennünk. Ennek a küzdelemnek kiinduló pontja a fertőző megbetegedések gócainak felkutatása, a megbetegedettek elkülönítése és a környezet védoltása. A megbetegedések gócainak megállapítására, szé­leskörű bacillusgazda kutató vizsgálatok foganatosíttattak. A diphteria ellenes kötelező védoltásokat bevezettük. Azon községekben, ahol a ty­phus állandóan nagyobb számban fordul elő, tömeges védoltásokat al­kalmaztunk. A fertőzőbetegek elkülönítése a rendelkezésre álló kórházi ágyak csekély száma miatt nehézségekbe ütközik. A vármegye kb. 200.000 főnyi lakosságát a csehszlovák uralom alatt Pozsony, Nagyszombat és Nyitra jól felszerelt, elegendő ággyal rendelkező kórházai látták el. Je­lenleg egyedül az érsekújvári állami kórház, mely 151 rendes és 10 pót­ággyal rendelkezik, van hivatva ezt a feladatot ellátni. A kórház fertőző pavillonjában 34 ágy van. Ezen ágyakon helyezik el. szükség szerint a belgyógyászi betegeket is. A rendelkezésre álló ágyak száma távolról sem elegendő, a kórházi ápolást és elkülönítést igénylő fertőzőbetegek elhelyezésére. A csehszlovák uralom alatt az egészségvédelmi munkát a vöröske­reszt egylet, a járási ifjúsággondozó és a Masaryk Liga szervezték meg és tartották fenn. Ezen intézmények által fenntartott anya és csecsemő­védelmi tanácsadók, tüdőbeteggondozók a legsajátosabban szakvédelmi tevékenységet folytatták. Magyarországon az általános egészségvédelem rendszer van, ame­lyet zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat néven ismerünk. A zöld­keresztes egészségvédelmi munka a magyar falu különleges igényei­hez és lehetőségeihez szabott, család egészségvédelmi szolgálat. A zöld­keresztes egészségvédelmi szolgálat körzetébe 5—6000 ember tartozik. A szolgálat, a körzetbe tartozó lakosság anya és csecsemővédelmét, kis­ded és iskola védelmi munkáját és a népbetegségek elleni tevékenységet látja el.

Next

/
Thumbnails
Contents