K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Honfoglalás Nyitra földjén

IS k . i,V^Hr^L és elfogatva őrizet alá tétették, a többiek a városba zárkózva, mint a némák úgy elhallgatának. Másnap ezért Zuárd, Kadusa és Huba a sok fegyveres sereggel keményen kezdték vívni Nytra városát minden módon és az Űr nekik nagy győzelmet ada és harcolva bemenének oda s ott sok ellenségük vére omla. Akkor haragra gerjedvén Zuburt azon tartomány vezérét, kit tegnapelőtt elfogtak volt, egy magas hegyre vivén felakasztották; a honnan azon hegyet az naptól fogva máig Zubur hegyének nevezik. És ezen tettökért félt tőlük azon hazának minden embere és valamennyi nemes túszokul adá nekik fiait és azon földön minden népei meghódolának nekik a Vág vizéig. És mivel Isten kegyelme jár vala előttünk, nem csak magokat hódoltatták meg, hanem valamennyi váraikat is bevevék, melyeknek nevei máig is ezek: Stumtey, Kolgoncy, Trutun, Blundus és Bana. És őröket rendelvén a várakba elmenének a Morva vizéig és Magyarország határait torlaszokkal megerősítvén Boronáig és Saruuárig tűzték ki. És győzelmet nyervén visszatérének Árpád vezérhez és azon föld minden hűtlenét vasra verve magokkal vivék. És midőn Zuárd, Kadusa, nem különben Huba Árpád vezérhez minden foglyaikkal épen s egészségben visszatértek, lőn nagy öröm a vezér udvarában. S Árpád vezér nemeseinek tanácsára és kérelmére a Nytra vidékéről hozott hűtleneknek, előbb tőlük esküt vévén, különböző helyeken földeket ajándékozott, nehogy valaha még hűtlenebbekké lévén, hazatérve a nytrai széleken lakó híveinek ártsanak. És ezen örömében Árpád vezér Hubát Nytra s más várak ispánjává tette és tulajdon földet adott neki a Sytuva vize mellett a Tursok erdőig.