K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Vágsellyei járás
120> "Vallás szerint: r. k. 1.696, izr. 3. Fb. I. 6, II. 10, III. 324. Népsűrűség: 99.4. Lakóház: 272. Községi bíró: Furuglyás Géza. R. k. népisokla. Kalot, Fogyasztási és Hitelszövetkezet. A község 1938. nov. 9-én szabadult fel. Paprika, dohány és dinnyetermelés. Háziipara szövő, kővár és szalmafonás. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. Érsekújvár, jb. közj. Verebély, csö. Óhaj. Vá. Óhaj-Hull. Posta és távbeszélő helyben. Zsitvafödémes kk. érsekújvári járás. A XIII. sz.-ban Hunt-Pázmán birtok. Később a Károlyi családé. Területe: 1.461 k. h. Lakosság: 1.637 Ebből magy.: 15, szlovák: 1.619. Magy. beszél: 112. Vallás szerint: r. k 1629, izr. 7. Fb. I. 0, II. 3, III. 207. Népsűrűség: 194.6. Lakóház: 243. Községi bíró: Pápai János. R. k. népiskola. Fogyasztási és Hitelszövetkezet. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Dohány és fűszerpaprikatermelés. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Nagysurány. Vá. posta és távbeszélő helyben. VÁGSELLYEI JÁRÁS. Járási székhely: Vágsellye. A járáshoz tartozó községek: Deáki, Magyarsók, Negyed, Pered, Szelőce, Tornóc, Vágfarkasd, Vághosszúfalu, Vágkirályfa, Vágsellye, Zsigárd. Főszolgabíró: Nagyiványi Fekete Zoltán dr. Jelentős iparvállalatok: Vágsellyei Műmalom és áramfejlesztő r. t.; Gansl S. tollipari telep Vágsellye; Balogh Z. baromfi, vad, tojásexport és fagyasztó telep Vágsellye; malmok: Deáki, Pered, Vágfarkasd, Ma.gyarsók. Donát téglagyár Zsigárd. Pénzintézetek: Első Vágsellyei Bank R. T.; Vágsellyei Hitelintézet R. T. Hitelszövetkezetek: Vágsellyei Hitelszövetk. (O. K. H. tag); Járási Hitelint. Szöv. Vágsellye; Deáki h. sz.; Peredi h. sz.; Tornóci h. sz.; Vágfarkasdi h. sz.; Vágkirályfai h. sz.; Vágvecsei h. sz.; Zsigárdi h. sz.; Fogyasztási Szövetk.: Deáki, Pered, Tornóc, Vágfarkasd, Vághosszúfalu, Vágkirályfalva, Vágvecse, Zsigárd. Idegenforgalmi szempontból jelntős helyek: Deáki, Szt. István korabeli templom; Tornóc, községi nemesek háza 1300-ból; Vágkirályfa, karácsonyi pásztorjátékok; Vágsellye, Pázmány kastély, hol egykor Vak Bottyán szolgált, néprajzi vonatkozások. A járás régebben 15, majd később 18 községből állt. székhelye Tornóc volt. Deáki nk. vágsellyei járás. Ősmagyar község. Régi okiratokban Sala, Salaföld, Dyaky, Diákmonostor néven szerepelt. Szent István 1001ből származó oklevele Wag néven említi. A XIV. sz. elején Csák Máté birtoka. 1787-ben a Szentmártoni apátságé. 1103-ban II. Paskál pápa említi híres templomát és monostorát. Az a misekönyv, amelyben a legrégibb magyar nyelvemléket a „Halotti beszéd"-et megtalálták a deákii plébániáé volt. A könyvet felfedezőjéről Pray György történetíróról Pray Kódexnek nevezik. Deáki közelében feküdtek a XIII-ik sz.-ban Oroszfalu (Villa Russorum) és Palota községek. Területe: 4.567 k. h. Lakosság: 3.038. Ebből m.: 3.031, szl.: 6. Magy beszél: 3.032. Vallás szerint: r. k. 2.235, ref. 715, ev. 18, izr. 69. Fb. I. 0, II. 21, III. 448. Népsűrűség: 115.6. Lakóház: 601. Községi bíró: Tóth Ferenc. R. k. népiskola hat tanerővel, ref. népiskola két tanerővel. Önk. Tűzoltó, Kultúr Egyesület, Iparoskör, Cserkészcsapat. Hitelszövetkezet, Fogyasztási Szövetkezet fő és két fióküzlettel, Tejszövetkezet. Szász Elek és tsai Hengermalom r. t. és a Pannonhalmi Főapátság paprikamalma. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. A község ősrégi r. k. temploma Szent István alapítása. Az eredeti Szent István-féle kápolnához épült még a tatárjárást megelőzőleg a templom mai szentélye, amelyet 1228-ban bővítettek és restauráltak. 1926ban még látható volt az ú. n. felső templom apsisában egy régi freskó, amely a XIII. századból származott. A templomnak ezen középső részében, a főoltártól balra régi kripta fekszik. A templom középső része szinte egyedül áll a középkori templomépítés alkotásai között. Deáki község szülötte dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Galánta, jb. közj. csö. Vágsellye. Vá. posta és távbeszélő helyben.
