K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Vágsellyei járás

121> Magyarsók kk. vágsellyei járás. 1505-ben Sempte vár tartozéka. Későbbi földesurak a Hunyady, majd a Károlyi család. Káposzta termő vidék. Területe: 3.638 k. h. Lakosság: 2.057. Ebből m.: 2.042, szl.: 14. Magy. beszél: 2.054. Vallás szerint: r. k. 1.483, ref. 530, izr. 42. Fb. I. 8, II. 24, III. 149. Népsűrűség: 98.2. Lakóház: 465. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Galánta, jb. közj. Vágsellye, csö. Tornóc. Vá. Tornóc, posta és távbeszélő helyben. Negyed nk. vágsellyei járás. A XII. században a zobori apátságé, később a nyitrai püspök tulajdona. Területe: 6.258. Lakosság: 4.798. Ebből m.: 4.786, szl.: 7. Magy. beszél: 4.795. Vallás szerint: r. k. 1.999, ref. 2.598, ev. 6, izr. 129. Fb. I. 4, II. 20, III. 551. Népsűrűség: 133.2. Lakóház: 1.009. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Galánta, jb. közj. Vágsellye, csö. Vágfarkasd. Vá. posta és távbeszélő helyben. Pered nk. vágsellyei járás. A község első ízben 1138-ban mint Beregheg nyer említést, majd 1211-ben Bereczegu, míg 1223-ban Beregsceg-nek nevezik. A szájhagyomány szerint a község őslakói kun telepesek voltak, a község központi része ma is „Kunság" nevet viseli. Az 1553 évben a község az esztergomi hercegérsek birtoka, 1647-ben a nagyszombati jezsuitáké s 1787-ben a közalapítványi birtokok közé került. A szabadságharc idején itt zajlott le a híres peredi csata 1849. június 20—21-én, amikor az egész község leégett. A csata emlékére a pozsonymegyei honvédegylet 1869-ben emlékművet emelt a temető mellett. A község lakói hajdan híres marhatenyésztők. 1694-ben mint híres halásztelepet említik. Területe: 3.960 k. h. Lakosság: 4.347. Ebből m.: 4.326, n.: 5, szl.: 13. Magy. beszél: 4.339. Vallás szerint: r. k. 4.211, ref. 9, izr. 120. Fb. I 1, II. 18, III. 444. Népsűrűség: 190.7. Lakóház: 859. Községi bíró: Lelovics Rafael. R. k. népiskola, izr. népiskola, KALOT, Önk. Tűzoltó Egylet, Egyházi Énekkar, Isteni Megváltó Leányai zárda intézete, Haladó Iparoskör, Szarvasmarha és Lóbiztosító Szövetkezet, Fogyasztási és Hitelszövetkezet, Tejszövetkezet és Sertéstenyésztő Szövetkezet. Műmalom, Baromfi hizlalda és export vállalat. A község 1938. nov. 9-én szabadult fel. A község 1870 óta búcsújáró hely. IX. Pius pápa a peredi r. k. plébániának Krisztus keresztfájának egy szilánkját, mint reliquiát adományozta, amit Simor János esztergomi érsek 1870. márc. 10-én vett át Rómában és hozta el. — Csemez Lajos kovácsmester a felszabadulás után a Magyar Bronz Érdemérmet kapta kitüntetésül, amiért a csehek által eltávolított magyar címert élete veszélyeztetésével elrejtette és megőrizte. A megszálló cseh csapatok elleni harcban 1919-ben Horváth Nándor 23 éves peredi legény hősi halált halt. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Galánta, jb. közj. Vágsellye, csö. Zsigárd. Vá. posta és távbeszélő helyben. Szelőcze kk. vágsellyei járás. Szent László király alatt Szelőcz (Szeleuch) néven a pannonhalmi apátság birtoka. Későbbi földesurai a Hunyady, majd a Károlyi grófok. Területe: 3.027 k. h. Lakosság: 1.744. Ebből m.: 1.699, szl.: 45. Magy. beszél: 1.710. Vallás szerint: r. k. 1.633, ref. 90, izr. 21. Földbirtok: I. 1, II. 10, III. 121. Népsűrűség: 100.1. Lakóház: 312. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Galánta, jb. közj. Vágsellye, Csö. Tornóc. Vá. Tornóc, u. p. és u. t. Magyarsók. Tornóc nk. vágsellyei járás. A deáki-i r. k. templom irattárában található okmány alapján a XIII. sz.-ban Tűrnie volt a neve. Későbbi időben Durmus elnevezés alatt fordul elő. A község kegyura gróf Hunyadi László volt mindaddig, míg 1928-ban a telepesek át nem vették a birtokot. A község másik nagyobb birtokosa Fould Springer Cecilia Mária, a birtokhoz tartozik Felsőjattó és Kulcsár majorok. Területe: 5.654 k h. Lakosság: 2.834. Ebből m.: 2.234, szl.: 578, n.: 20. Magy. beszél: 2.535. Vallás szerint: r. k. 2.766, ref. 18, ev. 4, izr. 46. Fb. I. 7. II. 5. III. 212. Népsűrűség": 87.1. Lakóház: 487. Községi bíró: Vágó Ferenc. Állami és r. k. népiskola, áll. kisdedóvó. KALOT, Tornóci Sport Club. Fogyasztási és Hitelszövetkezet. Hanza gabonaraktár és sertéshizlalda. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. A földbirtokreform kapcsán 15 telepes család került Tornócra. 1300-ból maradt épület a Zombor, a köz-