K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Érsekújvári járás
114> ÉRSEKÚJVÁRI JÄRÄS. Járás székhelye: Érsekújvár. A járáshoz tartozó községek: Alsószöllös, Andód, Bánkeszi, Csornok, Csúz, Egyháznagyszeg, Felsőszöllös, Für, Jászfalu, Kamocsa, Kisbaromlak, Kiskeszi, Kisvárad, Komáromcsehi, Kolta, Komáromszemere, Komját, Kürt, Nagysurány, Nyitrakiskér, Nyitramalomszeg, Nyitranagykér, özdöge, Szimő, Tardoskedd, Tótrnegyer, Udvard, TJjlót, Zsitvabesenyő, Zsitvafödémes. Főszolgabíró: Kubinyi György dr. Jeíentős iparvállalatok (Érsekújváron kívül): Nagysurány, cukorgyár, műmalom, paprikamalom; malmok: Für, Szimő, Tardoskedd, Udvard, Űjlót, Komáromszemere, Komját, Kürt. Szövetkezetek: hitelszövetkezet: Bánkeszi, Kamocsa, Kisbaromlak, Komáromszemere, Komját, Nagysurány, Nyitranagykér, Özdöge, Szimő, Tardoskedd, Tótmegyer, Udvard, Űjlót, Zsitvabesenyő, Zsitvafödémes; fogyasztási szövetk.: Bánkeszi, Csúz, Für, Jászfalu, Kamocsa, Kolta, Kürt, Nyitranagykér, Szimő, Tardoskedd, Tótmegyer, Udvard, Zsitvabesenyő, Zsitvafödémes. Idegenforgalmi szempontból jelentős községek: Andód, Czuczor Gergely szülőháza; Jászfalu, török mecsetből alakított templom; Komját, Szt. Péter templom, hol a reformátusok zsinatot tartottak, kastély, a régi vár romja; Kürt, gótikus templom; Nagysurány, cukorgyár, kastély; Tardoskedd, Rákóczi domb; Tótmegyer, Károlyi kastély; Udvard, kálvária, népviselet, A járás régen 21 községből állt, járási székhelye Nagysurány volt. Alsószöllös kk. érsekújvári járás. Már 1113-ban királyi birtok. Későbbi földesura Grassalkovich herceg. Ref. temploma 1790-ben épült. Területe: 1.176 k. h. Lakosság: 864. Ebből m.: 242, szl.: 622. Magy. beszél: 317. Vallás szerint: r. k. 712, ref. 137, ev. 1, izr. 12. Fb. I. 1, II. 39, III. 115. Népsűrűség: 127.6. Lakóház: 186. Községi bíró: Hlinka József. Állami népiskola. Önk. Tűzoltó Egyesület és Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Komját. Vá. Nyitranagykér, u. p. és u. t. Komját. Andód kk. érsekújvári járás. Nyitra vármegye egyik legrégibb települése. Legrégibb földesura 1424-ben a Hunt-Pázmán nemzetségbeli Szegi és később az Andói család. Itt született Czuczor Gergely. Területe: 1873 k. h. Lakosság: 1466. Ebből m.: 1450, szl.: 14. Magy. beszél: 1466. Vallásszerint: r. k. 1459, lzr. 7. Fb. I. 5, II. 66, III. 212. Nps.: 136. Lakóház: 261. Községi bíró: Juhász Lajos. Községi népiskola. Önk. Tűzoltó Egyesület. A község 1938. nov. 8-án szabadult fel. Czuczor Gergely szülőháza még ma is áll. Háziipara: gyékényfeldolgozás és seprűkészítés. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Érsekújvár, Vé. u. p. és u. t. Érsekújvár. Bánkeszi kk. érsekújvári járás. A község környékén végzett ásatások alkalmával több ízben oly nyomokra akadtak, amelyek bizonyítják, hogy ez a hely a népvándorlás korában lakott volt. Első feljegyzések 1113-ból valók, amelyek szerint a zobori apátság birtoka volt. Később Nagysurány tartozéka s mint ilyen lllésházy nádor birtoka. A török és német dúlás következtében lakossága elpusztult, helyükbe szlovák telepesek kerültek. Területe: 3.107 k. h. Lakosság: 2.656. Ebből m.: 101, szl.: 2541. Magy. beszél: 483. Vallásszer int: r. k. 2626, ref. 2, ev. 6, izr. 22. Fb. I. 15, II. 66. III. 312. Népsűrűség: 148.5. Lakóház: 537. Községi bíró: Palaczkó Vincze. R. k. népiskola. Fogyasztási és Hitelszövetkezet. A község 1938 nov. 9-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. csö. Érsekújvár. Vasúti megálló. Posta és távbeszélő helyben. Csornok kk. érsekújvári járás. Területe: 2.327 k. h. Lakosság: 1.300. Ebből m.: 59, szl.: 1240. Magy. beszél: 82. Vallásszerint: r. k. 1.276, ev. 4, izr. 10. Fb. I. 6, II. 54, III. 142. Községi bíró: Bartovics Kelemen. Állami népiskola. Önk. Tűzoltó Egyesület. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Komját, Vá. u. p. és u. t. Komját.
