K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Érsekújvári járás
115 Csúz nk. érsekújvári járás. Már a kőkorszakban lakott terület, a Páris patak mellett. 1236-ban Chuznak említik. Nevét valószínűleg a honfoglaláskor bejött Csúz (Csuzy) család nevétől kapta. A családnak a mult század közepéig volt itt birtoka. 1669-ben néptelen pusztának említik. Apaffy Mihály erdélyi fejedelem Érsekújvár ostromára Csúzon vonult keresztül. Az ellenséges csapatoknak mindenkor átvonuló helye. Birtokosai voltak: Felpéczy, Szentpétery, br. Amédé, gr. Hunyady, br. Babarczy családok. A Čsúzy család idejében gyönyörű parkja volt, amiről elragadtatással ír a csehek nagy történetírója Palaczky Ferenc, aki a Csúzyaknál nevelősködött. Régi r. k. templomát már 1317-ben ismerik. Az 1700-as évek közepén a templomot földrengés pusztította el. Határában feküdt Louth nevű elpusztult falu. Területe: 7.126 k. h. Lakosság: 2.596. Ebből m.: 2530, szl.: 55. Magy. beszél: 2.583. Vallás szerint: r. k. 2.280. ref. 202, ev. 5, izr. 108. Fb. I. 24, II. 43, III. 230. Népsűrűség: 63.3. Lakóház: 400. R. k. népiskola hat tanerővel, r. k. népiskola Szt. Miklós pusztán két tanerővel, áll. népiskola két tanerővel. R. k. leányifjúsági Egyesület. Fogyasztási Szövetkezet. Gyümölcsfeldolgozó üzem. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Érsekújvár, jb. közj. Ogyalla. Vá. Perbete és Kürt, pcsta és távbeszélő helyben. Egyháznagyszeg kk. érsekújvári járás. Már 1264-ben ismerjük, amikor Szeg (Zeg) a neve. Helyén hajdan pálos kolostor állott. A kolostort a török feldúlta, tornyát őrtoronynak használta. Ekkor pusztult el a tiszta magyar lakosság, helyüket szlovák telepesek szállták meg. A XVII. sz.-ban a Turchányi, a XVIII. században a Brunszwick családé. Területe: 1.025 k. h. Lakosság: 1.373. Ebből m.: 49, szl.: 1324. Magy. beszél: 136. Vallás szerint: r. k. 1.367, izr. 6. Fb. I. 3, II. 73, III. 150. Népsűrűség: 232.7. Lakóház: 262. R. k. elemi népiskola. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Nagysurány. Vá. u. p. és u. t. Nagysurány. Felsőszöllös kk. érsekújvári járás. A község a XII. sz. elején már királyi birtok. Területe: 1.427 k. h. Lakosság: 672. Ebből m.: 61, szl.: 608. Magy. beszél: 122. Vallás szerint: r. k. 666, izr. 4. Fb. I. 0, II. 23, III. 94. Nps.: 81.8. Lakóház: 132. Községi bíró: Sztranyák József. R. k. népiskola. Önk. Tűzoltó Egylet. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Dohány- és fűszerpaprikatermelés. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Kom j át. Vá. Nyitranagykér és Komját. U. p. és u. t. Komját. Für kk. érsekújvári járás. A honfoglalás idején már lakott hely. A XVII. sz. elején pestisjárvány következtében csaknem teljesen elpusztult. 1505-ben Fywr-ként említik. A törökök felégetik a községet. 1562-ben az Üjfalussy család adománya. Területe: 2.799 k. h. Lakosság: 1.283. Ebből m.: 1.278, szl.: 5. Magy beszél: 1.282. Vallás szerint: r. k. 1.256, ref. 9, ev. 1, izr 17. Fb. I. 12, II. 75, III. 104. R. k. népiskola. Sport Egyesület és Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület. Fogyasztási Szövetkezet. Műmalom. A község 1938. nov. 7-én szabadult fel. Püig. tsz. É rsekújvá r, ah. jb. közj. Érsekújvár. Csö. vá. u. p. helyben, j Gyara k | kk. érsekújvári járás. A XIII. sz.-ban Gyrok néven szerepel. Területe: 904 k. h. Lakosság: 919. Ebből m.: 13, szl.: 906. Magy. beszél: 116. Vallásszerint: r. k. 910, ref. 8, ev. 1. Fb. I. 6, II. 78, III. 99. Nps.: 176.7. Lakóház: 176. R. k. népiskola. Fogyasztási és Hitelszövetkezet. Önk. Tűzoltó Egyesület. A község 1938. nov. 10-én került vissza. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Komját. Vá. Nagymánya, u. p. és u. t. Szentmihályúr. Barsm. csat. 1940. V. 15. Jászfalu kk. érsekújvári járás. Hagyomány szerint a tatárjáráskor idemenekült jászok alapították. A törökkorban elpusztult magyarság helyébe szlovákok telepedtek. Török mecsetből átalakított temploma az ú. n. öregtemplom. Területe: 3.467 k. h. Lakosság: 1.665. Ebből m.: 755, n.: 112, szl.: 798. Magy. beszél: 1.205. Vallásszerint: r. k. 1.629, ref. 8, ev. 2, izr. 26. Fb. I. 15, II. 100, III. 126. Nps.: 83.4. Lakóház: 294. Községi bíró: Utli Béla. R. k. népiskola. Üjszöllötelepen áll. népiskola. Fogyasztási 8* '
