K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)

Érsekújvár

113> íiseüúy/ác megyei város, Nyitra Pozsony közig. egy. egyesített vármegyék székhelye. Területe 72.5 km

2. Utcahálózatának hossza 75 km. Ebből burkolva 24.5 km., házingatlanainak száma 3450. A belváros, a Kossuth Lajos-tér környéke, a beletorkoló főbb utcák s ezek környéke városias jellegűek, a város többi része falusiszínnel kevert, néhány utca (Gugi, Tóth stb.) megtartotta régi falusi keretét. A városnak kiépített csatorna rendszere nincs. A meglévő kisterjedelmű csatornázás csak a csapadék vizek levezetésére szolgál. Vízvezeték nincs. A városnak egyetlen jó ivóvizet szolgáló kútja a Széchenyi utcában lévő artézi kút. Közvilágítás: gáz és villany. Ennek évi költségvetése harminckétezer pengő. Tűzrendészet: tíz hivatásos, harminchat önk. tűzoltó, autóra szerelt motoros fecskendővel. Piac hetenként kétszer: kedden és pénteken. Kirakodó vásár évente nyolcszor, állatvásár tizenkétszer. A város színe: piros és kék. Címere: körbezárt hatbástyás erőd két oszlop közt, amit fent a koronás magyar kiscímer díszít s amelyről a prímást illető arany kalaprojt nyúlik a címerpajzsba. A város 658 m. hold földnek birtokosa, több bérház és középület tulajdonosa. A Nyitra folyó 17.350 méter hosszúságban folyik át a város területén. A folyó mellett fekszik a város erdeje a berek, amelynek területe 94 kat. hold. Érsekújvár jellegzetes kisalföldi m. gazdaváros. Gazdái gabona (főleg rozs), cukorrépa, kukorica és burgonya termeléssel foglalkoznak. Rendkívül fejlett még a paprika és a gyümölcstermelés. Részletes adatokat lásd „Érsekújvár" c. kiadványunkban. Érsekújvár főtere a Kossuth Lajos-tér.