K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Vármegyei kislexikon
108> lett. 1923-ban átvette az Éújvári Takarék vezetését. Számos egyesület elnöke. Vármegyei bizottsági tag. SZALAVSZKY GYULA Nyitra m. alispánja, belügyi államtitkár sz. Galgócon 1846. 1883 alispán. 1887 főispán. 1890. bel. ü. államtitkár. 1893. Pozsony m. főispánja. SZATHMÁRY ISTVÁN költő, Nyitra vármegye főjegyzője 1918-ig. Sz. 1877-ben. A cseh megszállók üldözése elől Budapestre menekült és nagy irodalmi munkásságot fejtett ki. A Petőfi és a Kisfaludi Társaság tagjai sorába választotta. Érdemeiért m. kir. korm. főtanácsos lett. A Nyitra vármegyeiek Egyesületének elnöke. SZENCZY GÉZA DR. galántai főszolgabíró. Sz. Szencen, 1886. Főiskolai tanulmányait a pozsonyi jogakadémián és a budapesti tudományegyetemen végezte. 1910. okt. 1-től a szenei főszolgabírói hivatalnál közig, szolgálatba lépett. Mint szolgabíró a csehek 1921. évben nyugdíj nélkül elbocsátották. 1936. évi szeptember 1-től a felszabadulásig a pozsonyi (magyar) Országos Gazdasági Egyesület főtitkára volt. 1938. decemberben a galántai járás főszolgabírója. SZERÉNYI GÉZA kir. főmérnök. Szül. Budapesten. 1895. Műegyetem. Bpest. Három évig frontszolgálat. Több háborús kitüntetés. 1926-ban állami szolgálatba lép. Egyik építési vezetője a csepeli vámmentes kikötő munkálatainak. 1938-ban átveszi az érsekújvári áll. épít. hiv. vezetését. THAIN JÁNOS gimn. tanár, festőművész. Sz. Éújváron. 1885. Népművészeti és művészeti szakíró. Nagy néprajzi gyűjtő. Nagyértékű Éújvár és vidéke népművészetéről készített rajzgyüjteménye. Munkánknak illusztrátora és munkatársa. THURÖCZY KÁROLY alsókőrőskényi, Nyitra Pozsony k. e. e. vármegyék főispánja, kir. kamarás. Ősrégi nyitramegyei család leszármazottja, kinek elődei 1269-től, mint kir. kincstárnokok, ítélőmesterek, főpohárnokok és horvát bánok jelentős szerepet vittek Magyarország történelmében. Thuróczy Károly a cseh bevonulásig Nyitra megye alispánja volt. 1940. júliusban Ny. P. k. e. e. vármegyék főispánjának nevezték ki, kiváló közig, szakember, öntudatos magyar egyéniség. THURÓCZY KÁROLY dr. orvos, kórh. igazg. Sz. 1850. Alsóköröskény. A nyitrai közkórház igazgatója. Kir. tanácsos. Kiváló szakíró. Számos munkája jelent meg. Az akadémia számára megírta Nyitravármegye közm. és közgazdasági állapota c. könyvet. THURÓCZY VILMOS alsókőrőskényi Ny. vm. főispánja. Sz. Alsóköröskényben 1843. 1867. ügyvéd, 1869-ben főszolgabíró, 1876-ban a nyitrai törv. elnöke. 1890—1905-ig Ny. m. főispánja. THURÓCZY VILMOS alsókőrőskényi magyarsóki földbirtokos, szül. 1896. A ker. szoc. párt munkájába 1921-től vezető szerepet vitt. 1923-ban magyarságáért Besztercebányán fogságot szenvedett. 1938. októberében a csehek elhurcolták és a nyitrai törvényszék fogházába zárták, ahonnan 1938. nov. 4-én szabadult ki. Várm. biz. tag. TURCHÁNYI IMRE dr. de genere Divék. Ügyvéd. Orsz. gyűl. képv. Sz. Divékrudnón 1899. A mátyusföldi ellenállás katonai szervezője. A cseh haditörvényszék halálra ítéli. Amnesztiát kap. A cseh megszállás alatt vezető szerepet visz az E. M. P.-ban. 1929-ben tart. gyűl. képv. 1930-ban orsz. gyűl. képviselő. 1936-ban szenátor. 1938-ban a magy. orsz. gyűl. tagja. Várm. biz. tag. Érdemeiért megkapta a Polgári Érdemkeresztet. TÓTH BÉLA szolgabíró. Sz. Érsekújvár 1909. Egyetem: Pozsony. 1935-től a visszacsatolásig az érsekújvári járási hivatal fogalmazója. 1938. jún. Nyitra Pozsony vrm. aljegyzője, beosztva az érsekújvári jár. főszolg. mellé. TÓTH JÓZSEF báró mathematikus hadmérnök. Szül. 1733-ban. Előbb hadmérnök tiszt, majd, mint katonai attasé Konstantinápolyba megy. Musztafa szultán megbízza a boszporusi-szoros erődeinek kiépítésével,
