K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (Budapest. Felv. Egy. Szöv, 1940)
Vármegyei kislexikon
10i> majd bejárja Törökországot és Kisázsiában hajózható csatornákat tervez. A szuezi csatorna eszméje tőle származik. Musztafa szultán halála akadályozza meg, hogy T. terve elesik. 1776-ban T. Franciaországba megy. 1787-ben altábornagy. A kiváló férfit, Voltaire is megénekli. A francia forradalom elől Svájcba menekül, majd Bécsbe megy és Kulcsár Istvánnak a Magyar Hírlap szerkesztőjének átadja „Mikes Kelemen törökországi leveleinek" kéziratát, mely nemsokára megjelent. Megh. Tárcsán 1743-ban. TÓTH VILMOS belügyminiszter, főrendiház elnöke. Sz. 1832. Nyitramegye aljegyzője. 1861—79-ig orsz. gyűl. képv. 1867-ben belügyminiszter, 1879. a közös főszámszék elnöke. 1897. a főrendiház elnöke. UDVAROS FERENC gyáros. Született Budapesten. A középiskola elvégzése után a nyugati államokban kitanulta a húsipari szakma minden ágát. 1912-ben hazatért és Érsekújváron átvette a nagyszüleitől 1850ben alapított üzletet, amit nagyipari üzemmé fejlesztett. Konzerv- és húsipari gyára a visszacsatolt Felvidéknek egyik legvirágzóbb nagyüzeme. A kisebbségi sorsban szenvedő magyarságot U. F. áldozatosan szolgálta, 1932-ben a szétszórt újvári református magyarságot táborba gyűjtötte s templomot épített számukra. UJFALUSSY ISTVÁN vm. főjegyző. Sz. Bécsben 1902-ben. Középiskoláit Nyitrán, egyetemet Budapesten, a Közgazdaságtudományi karon oklevelet nyert. 1926-ban Zala megye szolgálatába lépett. 1927-ben szolgabíróvá választották. 1935-ben tb. főszolgabíró lett. 1938. nov.-ben a rozsnyói járás katonai parancsnokságánál polg. közig, előadó. 1938 december óta Ny. P. várm. főjegyzője. VILMON GYULA DR. várm. tiszti főorvos. Sz. 1897. Alsóhámor. 1915-ben harctér, hadifogságba esett.. Orvosi oklevelét Budapesten nyerte el, hol a szociálpolitikai laboratórium vezetője volt. Ezután Salgótarján ügyvez. tiszti orvosa, majd Nyitra Pozsony k. e. e. várm. t. főorvosa. Z SÄMBOKI (Sambucus) JÁNOS író. (1531—1584) Orvos, költő, tört. tudós. Miksa császár udvari orvosa. Munkáinak száma meghaladja a30-at. ZERGÉNYI ANDRÁS vitéz, cukorgyári igazgató. Sz. Budapest 1899. Gazd. akad. elvégzése után külf. tanulmányútat végzett. 1939 óta igazgatója a magyardiószegi cukorgyárnak. Gazd. tanácsos. 1924 óta vitéz. Várm. biz. tag. ZRÍNYI MIKLÓS GRÓF. (1620—1664) költő, horvát bán, főhadvezér. A nagyszombati nemes ifjak intézetében Pázmány neveltje. 1651-ben jelentette meg „Szigeti veszedelem" c. hősi époszát. Ifjú korában többször megfordult Pozsonyban.
