Nyitrai fejfák (Nyitra. Lőwy Antal és Fiai, 1940)

Ányos Pál

Mednyánszky Alajos fényes politikai pályát futott be. Tisztelettel kell megemlékeznünk a jeles íróról is, a magyar és német irodalom terén való munkásságát bel- és külföldön elismeréssel méltatták. Ösi hagyományaink, mondáink ihletett írója volt. Művei tele vannak nagy történeti visszaemlékezésekkel, ősi regékkel, mesékkel, természeti tünemények leírásával. Különösen mint történetíró nevezetes, sok kitűnő értekezése jelent meg latin és német nyelven is, amelyekért a bajor királyi akadémia már 1817-ben tagjává választotta. (1832-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja.) A Grimm-testvérek példáján lelkesülve, írta meg a vidékünkben várakhoz, romokhoz fűződő mondáknak egész sorozatát. Hungarikákban gazdag könyvtárt és kézirat gyűjteményt hagyott hátra. Ezeket vesele-i házában őrizte. Fia, Géza is a tudományoknak szentelte életét. Földtani értekezései feltűntek. Mednyánszky Dénes természetrajzi író, az utolsó štiavnica-i főkamara-gróf (született Veselén, 1830 szeptember 19-én) jeles geológusMednyánszky László, nagynevű festő, (1852—1919.) SULYOK KÁROLY: ÁNYOS PÁL LEFANTOVCÉN Nagyesztergáron, (Zirc mellett) született 1756 december 28-án. Pappá szentelték. A felszentelést követő évben, 1781 szeptemberében áthelyezték a pálosrendek, Nitra mellett H. Lefantovcén levő (Szent János Elefánt) impozáns szépségű klastromába. A pálosrend remeteszerzet. Klastromaikat eleinte erdőkbe, vagy emberlakta helyektől távolabb levő hegyekre építették. Tagjaikra nézve is kötelező volt a remetéskedés, később a tanító-tagok legalább rövid időt valamelyik ú. n. remete-klastromban töltöttek. Mielőtt a tanári pályára lépett, jónak látták őt egy évre ilyen klastromba küldeni. Alkalmasabb alig volt, mint a lefantovcei. A nagyméretű kolostort a Zoborhegy északi lejtőjén 1369-ben Elefánti Dezső alapította. Az alapító levelet I. Lajos király parancsára a zobori konvent adta ki — ezzel a rendet az új kolostorba és birtokaiba bevezették. Az alapító fia száz hold földet hasított ki a monostor részére Elefánt határában. A Forgách család e kolostor templomát választván temetkezési helyül, itt sírboltot és oltárt emelt. A monostor és a templom a község fölött gyönyörű, terjedelmes fensíknn állt, meiy mögött sűrű erdő sötétedett. Itt volt a török időkben a pálosok mentsvára. A klastromnak a többi páios-klastrom fölött bizonyos elsőséget adott az a körülmény, hogy majd a rend generálisának, esetleg helyette20