Matula Antal: Népnevelés a csehszlovák köztársaságban (Bratislava. Kultúra, 1929)

A csehszlovákia állam kultúrtörténetéből

számlál. Munkájukat legjobban hatalmas kongresszusaik hirdetik. A „Hlahol" énekegyesület az énektudást, zenét ápolja, az Umělecká Beseda (művészegyesület), mely 1862-ben alakult meg, a képzőművészetet támogatja. Szlovenszkón már a XIX. század eleje óta műkedvelő színház tevékenykedett a népművelés terén. 1863-ban megalapították a „Slovenská Maticá"-t, a szlovák kultúrélet központját. 1875-ben azonban a magyar kormány feloszlatta s vagyonát elkobozta. Az államfordulat után Srobár dr. miniszter felújította a „Slovenská Matica" népművelő, tudományos és kiadói munkáját. Ma Turč. Sv. Martínban szép és hatalmas székháza van. Népművelési munkát fejtett ki különben az 1880-ban, mint nemzetvédelmi egyesület megalakult „Ústřední matice školská" (iskolaegyesület), melynek első elnöke Rieger Ferenc László dr. volt. Az 1867 november 15-én kelt egyesületi törvény élénk egyesületi életre vezeteti s ekkor kezdődött meg a cseh munkásság szociális mozgalma is. Sok helyen a szociális nyomor mélyrehatóbb volt mint a nemzeti elnyomatás. Mind nyilvánvalóbbá lett, hogy a munkásság nemzeti érdekek mellett saját, gazdasági érdekeiért is sorompóba álljon. 1867. évi december hó 1-én jelent meg a „Dělník" (Munkás) első száma,, melynek feladata a munkásosztály képzése és anyagi helyzetének javítása volt. Az újság a munkásság-' nak az erkölcsösség emelését, "általános testvéf riességet köt lelkére, ajánlja, hogy alapítsanak munkásegyesületeket, ipartársulatokat, fogyasztószövetkezeteket és előlegpénztárakat. Nyilvánvaló lesz, hogy az egész nép érdekében a munkásságnak is magasabb nívón kell állania. A munkás19