Matula Antal: Népnevelés a csehszlovák köztársaságban (Bratislava. Kultúra, 1929)

A csehszlovákia állam kultúrtörténetéből

mozgalom idővel teljesen eltér a nemzeti romantikától s mindinkább a nemzetközi szocializmus felé hajlik. A szociális mozgalom hatása alatt a népnevelésnek egy u j iránya jegecesedik ki: a szociális ellentállás! Ennek szolgálatába szegődnek a munkásujsájgok ós munkás-képzőegyetsűletek, továbbá a realisztikus párt, különösen Masaryk T. G., aki a munkásmozgalomban írói működésével (pl. „A szociális kérdés.") és mint a „Naše Doba" (A mi időnk) kiadója vett részt. 1896 szeptember 27-én megalapították a „Dělnická akademie"-t (munkásakadémiát), mint a szociáldemokrata művelődési központot. Alapítói között találjuk Masaryk T. G. tanárt is. 1898-ban megalakult az Ústřední škola dělnická (központi munkásiskola), mely viszont a nemzeti szocialista munkások művelődési mozgalmának központja. 1896-ban a cseh filozófiai fakultás népszerű főiskolai kurzusának alapját vetik meg. Ezzel megindult a népszerű főiskolai tanfolyamok rendszeresítése s az első előadást 1899 április 5-én meg is tartották. Az első előadássorozatok egyikét Masaryk T. G. tanár tartotta e címen: „Az európai társadalom fejlődése a XIX. században" Az államfordulat után a népszerű főiskolai tanfolyamokat a brünni és bratislavai egyetemek mellett is rendszeresítették. Az 1906-ik évben a cseh nemzeti tanács kezdeményezésére megalapították a „Svaz osvětový v Praze"-t (Népművelődési szövetség Prágában), mely Brünnben, Bécsben és Bratislavában is nyitott * fiókokat. A szövetség 1912. évben Prágában Népfőiskolát állított fel, melynek neve „Huss^ iskola magasabb művelődésre és nemzeti nevelésre". 20