Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve
Irodalomtörténeti hosszmetszet - Csanda Sándor: Nemzetiségi irodalmunk újabb fejezete
a hárs, Szarkafészek; A tüzet rettegik a farkasok) közül elsősorban az Ének a romok felett tűnik ki az emberség és a barbárság küzdelmének szimbolikus, költői ábrázolásával. Az író régebbi és újabb elbeszéléseit tartalmazza a Keserű égbolt (1962), majd az Emberközelben című kötete. Válogatott elbeszéléseit szlovákra is lefordították. A regényírásban is Egrié a vezető szerep; igaz, néhány műve még a felszabadulás előtt kiadottnak átköltése vagy továbbfejlesztése, de termékenysége így is csodálatra méltó: Márton elindul (1953), Tűrj, üllő (1956), Égő föld (1958), Szívet cserélni nehéz (1960), Boldogok szigete (1964), Megmondom mindenkinek (1965). Esztétikai szempontból főként az utolsót és az Égő főidet tartjuk figyelemre méltónak. Az Égő föld tárgyát a világszerte ismert Rozamunda-mondából meríti, s igazi lélektani biztonsággal ábrázolja a jóvátehetetlenül megsértett asszony bosszúját. A társadalmi küldetésű Megmondom mindenkinek jelentős kísérlet a szlovákiai magyarság életének történeti regényben való ábrázolására. A mű, mely Magyarországra is rendkívül magas példányszámban jutott át, egy magyar dolgozó sorsában újkori történelmünk legeseménydúsabb, korszakos jelentőségű három évtizedét (1934—1964) ábrázolja. Szépprózánk fejlődésének történeti sorrendjében Egri után Szabó Béla (1906—) következik lényegesen egyenetlenebb életművel. Szabó az „élet peremén" élt; a két világháború közti csehszlovákiai magyar irodalomban autodidakta munkásköltőnek számított, majd egy sikerült, életrajzi motívumokkal gazdag regényt is alkotott (Ezra elindul). Első elbeszéléskötete 1951-ben jelent meg Az első ajándék címmel; azóta Szabót prózaíróként tartjuk számon. Az erősen sematikus, műkedvelő jellegű Mint szemünk fényét (1954) című regény után sikert aratott ifjúsági regénye: Marci, a csodakapus. Legjobb alkotásának A menyasszony (1956) című kisregényét tartjuk; a szlovák fordításban is megjelent mű balladikus költőiséggel ábrázolja egy pártában maradt cselédlány sorsát. Űjabb regényei: A család kedvence (1957), Ebek lázadása (1964), Hűség (1968). Ez utóbbi a csehszlovákiai munkásmozgalom egyik kiváló vezetőjének és mártírjának, Steiner Gábornak ifjúságáról szól. 35