Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Publicisztika és irodalomtudomány - Révész Bertalan: Csanda Sándor: Hidak sorsa

RÉVÉSZ BERTALAN Csanda Sándor: Hidak sorsa Csanda Sándor, ismert szlovákiai magyar irodalomtörténész, az utóbbi három év alatt java tanulmányait gyűjtötte össze új kötetében. Címe mintegy deklarálja a szerző szándékát: a nemzetek közötti „hídverő" munka felvirágoztatását, mely biztosítéka a közös történelmi múlt elfogulatlan megismerésének, következésképpen a nacionalizmustól mentes, egymást kölcsönösen becsülő baráti együttélésnek. Csanda már korábbi műveiben bebizonyította, hogy szívügye a két nép együttéléséből, közös küzdelmeiből fakadó irodalmi kincsének feltárása. Űj könyve első részében is a maga „hagyományait" folytatva, kutatásainak legfrissebb eredményeiről számol be, míg a második részben a szlovákiai magyar irodalom csaknem félszázados múltjáról kapunk vázlatos képet. A Hidak sorsa kapcsolattörténeti fejezetéből kiemelkedik a Rákóczi-felkelés magyar—szlovák vonatkozásait fejtegető tanulmány, melyben a szerző eddig ismeretlen levéltári dokumentumok alapján elemzi a szlovák nép részvételét a kuruc mozgalomban. Tanulmánya természetesen nem a teljesség igényével íródott; maga mondja, hogy „csupán hozzájárulás a jelzett témakörnek későbbi teljes és végleges feldolgozásához"; munkája azonban így is sok tekintetben újat mondó. Csanda tárgyilagosan bírálja: egyrészt a Rákóczi-felkelés XIX. századi romantikus szemléletű magyar nacionalista újjáértékelőit, ezek áltudományos következtetéseit; másrészt: a szlovák kutatók álobjektív, forradalom- és haladásellenes szemléletét. A kuruc romantika magyar képviselői ugyanis saját 489