Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve
Epika és dráma - Zsilka Tibor: A szociográfiai mű poétikája (Duba Gyula:Vajúdó parasztvilág)
bizonyos sajátosságai fontos szerepet töltenek be Duba Gyula művében. Általában az írásbeliség, a monológforma, a fogalmiság, a pontosság, az egyértelműség és szakmaiság determinálja elsődlegesen a tudományos stílust. 1 E tulajdonságok egytől egyig megtalálhatók a szövegben. Igaz, a tudományosság így is csak a tudományos-ismeretterjesztő irodalom ismérveinek tesz eleget, ami természetesen minden non-fiction alkotásra érvényes. Itt ugyanis az élmény, a hatás a fontos, nem pedig a száraz tudományosság, az ismeretek megőrzése és halmozása. S ehhez az élményhez egy falu életének és sajátos kommunikációs rendszerének a leírásán, illetve ábrázolásán keresztül jut el az olvasó. A mű ugyanakkor rögzíti a zárt kommunikációs rendszer lassú és fokozatos felbomlását, metamorfózisát is, amelyet a II. világháború és a háború utáni változások idéztek elő. A mű középpontjában a Duba család áll, amely szerves része a falu zárt kommunikációs rendszerének, hiszen „mikrovilága" minden szempontból szorosan és tökéletesen kötődik a közösség normáihoz, szokásaihoz, értékrendjéhez. így tulajdonképpen akár a Duba család krónikájának is felfogható a mű, amely nemcsak a kis szociológiai egység helyét és szerepét rögzíti a kommunikációs rendszerben, hanem számot ad a megrázkódtatásokról, változásokról is. A monológforma és az egyszempontúság így szinte természetes is, hiszen itt nem a cselekményen van a hangsúly, hanem a leíráson és jellemzésen; ennélfogva a narrátori szöveg nem az elbeszélő, hanem a leíró jelleget domborítja ki. A tudományosság és a vele korrespondeáló sajátosságok azonban így is csak eszközként szolgálnak arra, hogy segítségükkel fejeződjön ki a műszubjektum álláspontja, hovatartozása, szemléletmódja, sőt szemiotikai értelemben vett ideológiája. Ennek következtében a tárgyiasság, a tudományos hangnem és az objektivitásra való törekvés végső célja és funkciója nem az értelmi, hanem az érzelmi hatás. A tények kiválasztása és a szövegben való elhelyezése, beágyazása úgy történik, hogy a mű ne a tudományosság erejével hasson, hanem érzelmi színezetével, konnotatív hatásdimenzióval. Már az első mondatok is erről győzik meg az olvasót. „Tágas parasztportán áll a házunk, elfér rajta az alsó és a felső ház, s a két ház között még elég széles udvar 439
