Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Zsilka Tibor: A szociográfiai mű poétikája (Duba Gyula:Vajúdó parasztvilág)

marad arra, hogy a kévékkel megrakott »hosszúszekerek« végigdöcögjenek rajta a szérűskert felé. Amikor én születtem, a mai alsó ház helyén Öreg épület állt, kamra, alatta pince és egy konyha, itt laktak a szüleim és én, majd később az öcsém is, tehát a fiatalok. A hosszú felső ház egyik felében lakott a dédapám (kisöregattya), a nagyapám (öregattya) és a nagymamám (öregmama)." A mondatok hangulatkeltő ereje igen nagy, hiszen olyan kifejezéseket tartalmaznak, amelyek koloritot teremtenek, felidézik azon nyomban az ábrázolt környezet miliőjét. Főleg a következő szavak revelánsak e téren: tágas parasztporta, alsó és felső ház, kévék, „hosszúszekerek", szérűskert, kamra, pince, kisöregattya, öregattya, öregmama. így a szerző nemcsak fogalmi síkon, hanem hangulati szinten is a falu atmoszférájához „kapcsolja" az olvasót. Sőt saját maga is azonosul a környezettel, annak hangulati-érzelmi légkörével, valóságával. A falu s ezen belül a család egyik tagjaként „mutatkozik" be a szerző. A faluhoz és családhoz tartozást gramatikai eszközökkel is kifejezi; elsősorban a birtokos személyragokkal ellátott főnevek segítségével (dédapám, házunk, nagyapám, nagyanyám, szüleim, öcsém), valamint az „én születtem" szókapcsolattal, amelyben a személyes névmásnak csak stilisztikai funkciója van, mert ki is lehetne hagyni. Mindez érzelmi többlet, érzelmi-hangulati „felépítmény", amely az objektív, tárgyias valóságmozzanatok alapján funkcionál. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tárgyiasság, a pontos leírás mindvégig egyik legfőbb jellemzője a szövegnek, az érzelmi többlet csak ehhez tapad, ezt egészíti ki. Erről tanúskodnak egzakt eredményeink is, amelyeket az első fejezet matematikai vizsgálata alapján kaptunk. Kiszámítottuk a melléknevek és a főnevek arányát, amely a tudományosság felerősödését, illetve ennek ellenkezőjét bizonyíthatja. A főnevek és az igék aránya viszont a nominális, illetve verbális stílusról ad kézzelfogható bizonyítékot. Közismert, hogy a tudományos stílusban főként a substantivumok szaporodnak el, ellenben az igék előfordulása a szépirodalmi stílushoz képest ritka. A tárgyiasságra való törekvés velejárója a főnevek 440