Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Zalabai Zsigmond: Egy nemzedék erőpróbája (Fekete szél.Fiatal szlovákiai prózaírók antológiája)

írás feszültsége. Varga, azáltal, hogy hősét végletesen passzívnak, sőt közönyösnek ábrázolja, kiiktatja azt az akarati tényezőt, amely a próza „meséjével" azaz a világ beavatkozásából fakadó „bizonytalansági együtthatókkal" szemben mint „történés" (tett) feszültséget, egyszerűbb szóval: gondolatébresztő emberi magatartásformát teremt. Ha elfogadjuk — márpedig el kell fogadnunk — azt a tételt, hogy az epika nem más, mint a „körülmények közegébe ágyazott emberi sors", akkor el kell fogadnunk azt is

; hogy feszültsége a „körülmények" és a „sors" egymás ellen tételeződő pólusai között jön létre. Más szóval: az epika nemcsak változás (cselekményegymásutániság), hanem a változás és változtatás akarásának a műfajta is. Képletben kifejezve: bizonytalansági együtthatók hős hős bizonytalansági együtthatók Az alárendeltség megszüntetésének, a világ fölé kerülésnek a vágya mozgatja az epikai hőst (ezért „hős"), s hogy ez valóban így van, azt az antológia néhány írása is tanúsítja. Félreértés ne essék, nem az egyértelműen pozitív, a körülményeken diadalmaskodó hőst kérem számon ettől az írástól, hanem az akarati tényezőt. Fölemelkedő és elbukó hős között nem érzek semmiféle értékbeli különbséget; végeredményben mindkettő magatartását az akarat hitelesíti és teszi szimpatikussá, s ebből a nézőpontból egy kategóriába sorolhatjuk Fülöp Antal körülményeken győzni tudó Gedeonját és Mikola Anikó helyzetén változtatni akaró, de kitörésre, önmegvalósításra képtelen, s végül elbukó Helénjét vagy Bereck Vihar eZőííjének passzív, de lelkiismeret-furdalta hősét. Varga, azáltal, hogy a körülmények és a hős alá- és fölérendeltségi viszonyát megszünteti, illetve egymás mellé rendeli, az emberi magatartásformák hierarchiáját is megszünteti, s valami elvont, „így is jó, úgy is jó" attitűddé degradálja. Wurczel Gábor műfaja: a kísérlet. A tőle közölteket talán az „írás" névvel illethetnénk, prózája ugyanis sem a novella, sem az elbeszélés kategóriájába nem sorolható. Múltat, jelent, jövőt összemosó, emlékképeket montázsoló technikáját a mindent, egyszerre-elmondás szándéka ve423