Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Turczel Lajos: Az Agnus Dei helye Egri regényírói műhelyében

TURCZEL LAJOS Az Agnus Dei helye Egri regényírói műhelyében i A csehszlovákiai magyar szépirodalomban Egri Viktor futotta be az eddigi leghosszabb (és még ma is nyitott) pályát. Azon élő, vagy a legutóbbi években elhunyt írók közül, akik hozzávetőlegesen egyidoben indultak vele (Győry, Forbáth, Darkó, Tamás Mihály, Mécs, Vozári, Farkas István stb.), az 1938-at követő években egyeseknek a pályája átmenetileg vagy véglegesen megszakadt, másoké pedig kikapcsolódott az itteni kisebbségi irodalomból. Egri félévszázados útján a Szlovák Állam idejében való kényszerhallgatásától eltekintve nincsenek megszakadások, zökkenők, de műfaji szempontból jelentős eltolódások tapasztalhatók benne. 1924-től (első kötete megjelenési évétől) 1945-ig írói produkciójában mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt a regényé volt a vezető szerep. Ez alatt a két évtized alatt egy novellás kötet mellett öt regény került ki a keze közül. Két regénye (Felkél a Nap, Égő föld) a magyarországi hangadó irodalmi körökben is figyelmet keltett; a Felkél a Napot például Illyés Gyula méltatta elismerőleg a Nyugatban, 1928-ban. Az itthoni kritikában elhangzott olyan vélemény is (Vájlok Sándortól a Tábortűz 1935. évi májusi számában), mely szerint ,,a szociális gondolatnak legteljesebb megtestesítője, Egri Viktor ... talán az egyedüli író Szlovenszkón, akinek sikerült regényt írnia.. 410