Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Kövesdi János: Komikum és szatíra (Dávid Teréz:Kásahegy)

Csak éppen másképp reagál az, aki csinálja, és másképp, aki szenvedi" — vallja a hősnő. A regényben sorra villannak fel a polgári korszak, a fasizmus és a háború, majd a „törvényenkívüliség" és a személyi kultusz képei. Meglepő az írónő valóságismerete, s az, ahogyan a gazdag élményanyagból jó arányérzékkel kiválasztja, amit a hősnő jelleme és a mű mondanivalója elbír és megkövetel. A regény legizgalmasabb és legjelentősebb részei azok, amelyekhez az írónő az 1946—48-as évek túlbuzgó „hazafiait" és az 50-es évek karrierlovagjait állítja a „vízifecskendő" elé. Itt találóan mutat rá, hogyan „evickéltek be a szocializmusba, és ragadták magukhoz a hatalmat, akik néhány hónappal azelőtt még a nyilasok szekerét tolták, vagy polgári származásuk kiváltságait élvezték. A szocializmusban is tovább uralkodtak, csak esetleg nevet és színt változtattak. A Horváth Macák, Bence Péterek és Baltazárnék számára „sürgős volt a megtisztulás", ezért egymást „igazolták". Ugyanilyen hétpróbás karrierista Csermalek Félix is, a „Hangulatot Terjesztő Társaság" igazgatója, aki nyilas Cseresből vedlett át a szlovák szocialista funkcionárius Csermalekká. A háború után nemzetiségét is megtagadja, de látva, hogy a csehszlovákiai magyarságból is húzhat valami hasznot, A kolibritenyésztés népgazdaságunk szempontjából című szakkönyvét magyarul kezdi írni... Az írónő rámutat: a Cser mai ek-f éle „öntudatos" és megfélemlíthetetlen funkcionáriusok azért maradhattak olyan sokáig uralmon, mert kölcsönösen takargatták egymás múltját. A Kásahegy zsidó hőseiben azokra a pozitív és negatív vonásokra figyelmeztet, amelyek a háború előtti bonyolult körülmények hatására alakultak ki a külső változásokra érzékenyen reagáló emberi lélekben. Elsősorban a kivándorolt Blau Piroska és Bradáč Hugó példájára gondolok. Hugó kivándorolt, mert itthon nem kapta vissza üzletét, de Nyugaton sem talált megnyugvást, mert Takács Máriát szereti. Végül is mindketten alkalmazkodnak az ottani viszonyokhoz, és kialakul „új magatartásuk" : a hűvös közöny. A regény címlapján műfaj megjelölésként ez áll: „Szatirikus regény". Nem akarom kétségbe vonni a mű szatirikus hangvételét, de műfajával és ábrázolásmódjával 399