Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Fónod Zoltán: A csehszlovákiai magyar próza egy esztendeje

1873-ig elemzi az eseményeket. Anya és fia, illetve anyós és meny viszonyát illetően nem mond semmi újat. Űj benne inkább az, hogy L. Kiss Ibolya, tudományos érvekkel alátámasztva, az 1852-ből nyomon követhető elmebajjal indokolja Madáchné cselekedeteit. Bár L. Kiss Ibolya sokoldalúan próbál érvelni, és levelek, beszélgetések, vallomások egész sorát idézi, értékes észrevételei ellenére sem oszlat el minden homályt a kérdés körül. Ennek ellenére is érdekes a könyv, s az irodalomtörténészek is haszonnal forgathatják. Szándékosan tartogatom a beszámoló végére Fábry Zoltán Európa elrablása című művét. Ha a széppróza vagy a költészet terén hiányoljuk a csúcsokat, elmondhatjuk, hogy Fábry könyvében megszületett a csehszlovákiai magyar irodalom európai rangú alkotása. Fábry Zoltán működése eddig is megérdemelt érdeklődést keltett határokon innen és túl. A fasizmus szörnyű korszakában tanúsított rettenthetetlen magatartása, írói bátorsága állítja őt az antifasizmus nagy alakjai, Ossietzky, Thomas Mann, Brecht, Solohov, Aragon, Éluard, Ehrenburg, Tucholsky, Fučík, Novomeský, József Attila vagy Radnóti Miklós mellé. A könyv igazi nyeresége, kitűnő alkotása az európai antifasiszta irodalomnak, s méltán tekinthetjük Fábry Zoltán legfontosabb művének. Az Európa elrablásában Fábry Zoltán saját „műfaját" folytatja, mely az ő meghatározásában az antifasizmust jelenti. Tudós és izzó esszéje a német kérdés problémáját hozza izgató közelségbe. A vox humana elkötelezettje saját emberi és írói tisztjét teljesíti ki, amikor teljes szellemi fegyverzetben, lenyűgöző anyagismerettel vádolja a kor embertelenségét, és a világ lelkiismeretét a leselkedő új veszélyekre figyelmezteti. A német kérdés itt olyan koncentráltan és annyira a maga teljességében kerül elénk, hogy az eleve csodálatot ébreszt Fábry iránt. Az Európa elrablása, melynek első része a Szemérmetlen titok címmel (476 oldalon) jelent most meg — gazdag dokumentációval, a Fábryra jellemző pszichológiai módszerrel kutatja a fasizmus történelmi gyökereit. Nem történelmet ír, nem a történész módszerével dolgozik, de minden sorát a történelem feszíti, napjaink, a béke 396