Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Fábry Zoltán: Az igényesség műfaja (részletek)

dalmát nézzük, akkor a novella új konkurrenciájáról kell tudósítanunk. A riportázs, a riportkönyvek grafikonja — és ugyanakkor művészi színvonala — szinte ugrásszerűen emelkedik. E tényt az a körülmény is jelzi, hogy az idén először tüntettek ki Lenin-díjjal egy riportkönyvet. E többszerzőjű könyv (Szemtől szembe Amerikával) előszavában olvassuk: „Megírtuk könyvünket. Szükséges-e meghatározni műfaját? Arra törekedtünk, hogy a lelkesítő események és a jelentős tények kifejezésének az élő elbeszélés formáját adjuk." Az „élő elbeszélés": novellarokonítás, de ugyanakkor a különbség is kiérződik: a túlságosan kihangsúlyozott „élő" jelző nagyon közelihez tapad, a riportjelleg alfájához: a még meleg, a még egészen friss aktualitás megragadásához. A novella az időkötetlenség luxusát is megengedheti magának, és kitalálhat, csoportosíthat, hozzáadhat, elvehet, változtathat. E. E. Kisch-t kell újra idézni: „Novellaíróink gyakran bizonykodják, hogy a novella eseménye tényleg így játszódott le. A novellaírónak nem árt, sőt kiemeli tekintélyét, ha az olvasó ezt az állítást nem hiszi el. Egy krónikás azonban, aki hazudik, azonmód el van intézve." A riportázs felfedezi a valóságot, a novella ki is találhatja. De úgy kell kitalálnia, hogy e funkcióval az igazságot találja el. És ennek garanciája az alkotó fantázia, mellyel kapcsolatban az előző fejezetben Fegyint idéztük: „Fantázia nélkül nincs művész. Az élet igazságát visszaadni, csak ez a gyümölcs, nemcsak a fa termése, ezt a gyümölcsöt a művész formálta újjá, egyszerivé, az igazság művészi teremtvényévé. Alkotássá. Hugo van Hofmannsthal mondotta egyszer egy Cézannecsendéletről: „az almák úgy vannak megfestve, hogy az ember láttukra visszahőköl, mint egy csodától. Az igazi novella mellbe vágja az embert. A novella a legnehezebb műfaj, a legnehezebb művészet. A novella csak látszatra adódik a legkönnyebben: kezdő írók verseket és novellákat írnak, de ha az igazán nagyokat faggatjuk, akkor vallomásaik e ponton állandó elégedetlenségről tanúskodnak. Csehov egyik legnagyobb elbeszélése A sztyepp, és éppen erről vallja: „ez a novella háromnegyed részben nem sikerült". Annyira nem sikerült, hogy nyomait, hatását L. Nyikulin ma még az amerikai Saroyan egyik elbeszélésében is ki tudja mu346