Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Fábry Zoltán: Az igényesség műfaja (részletek)

tatni! Gorkij első elbeszéléseinek csak Csehov lehetett méltó és szigorú bírálója: „Véleményem szerint önből az önmegtartóztatás hiányzik. Olyan, mint a színházi néző, aki elragadottságának féktelenül ad kifejezést, és ezzel nemcsak önmagát, de a nézőket is zavarja. Ez a fegyelmezetlenség a leíró részeknél is kimutatható... Színdús és kifejező leírást csak egyszerűséggel lehet elérni... Belletrisztikában csak azt szabad adni. ami egyszerre és azonmód fészkelődik az agyba." A novella annál jobban hat, minél kevésbé látható külsődlegesen az elhatározottság. A kívülről jött elhatározás nem vé­gezheti el a fontosabbat: a bévülről induló kisugárzást, az expressziót. A novella nem a manifesztálás műfaja, a pátosz megöli. „Az elbeszélés felett lehet sírni és sóhaj­tozni, hősével együtt szenvedni, de ezt úgy kell csinálni, hogy az olvasó ne vegye észre" — írja egyik levelében Csehov. Bunyinnak pedig egyszer így vallott: „Csak akkor szabad leülni az íróasztalhoz, ha az ember olyan hidegnek érzi magát, mint a jégcsap." Csak így. ezzel a jégkristályosító fegyelemmel lesz a novella: novella; csak így hat aztán az olvasóban, mint a számum forró­sága. Aki a számumforróság hőfokán ül neki a novella megírásának, az elég, mire a végére jut, és az olvasó a novella tüzéből nem érez semmit. Csehovtól egyszer számon kérték a szociális protestálást, mire ő csodálkozva felelte: „Hogy elbeszéléseimből hiányozna a protestáló elem?... Minden elbeszélésem elejétől végig nem más, mint protestálás a hazugság ellen." És hogy ez meny­nyire így van, azt Gorkij nyugtája bizonyítja: „Micsoda óriási dolgokat művel Ön kis elbeszéléseivel! Utálatot ébresztenek az álmos, haldokló élettel szemben." Marija Jeliszarova tavaly megjelent Csehóv-könyvében lényegé­ben ugyanazt mondhatja: „A közönségeset különleges megvilágításban megmutatni, és ezzel fokozottabb figyel­met ébreszteni és részvételt biztosítani: ez Csehov nagy művészete." A kis forma nagy művészete: ez a novella titka és neheze. A kis forma nagy igénye! Nem véletlen, hogy Thomas Mann — a nagy forma mestere, aki novelláiban regényeivel egyenértékűt alkotott —, élete egyik utolsó írását miért éppen Csehov művészetének szentelte: „A kis forma embere micsoda nagyságot kényszerít ki szűkíté­347

Next

/
Thumbnails
Contents