Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Koncsol László: Elemző ajánlás Varga Imre verseihez

mi fontos, ott nyílt és tágult ki a világ, ott gazdagodott olyan készségekkel, hogy tárgyakat, fogalmakat és folyamatokat befogadjon és kisugározzon. EZ minden különbség lényege költő és költő között: a külső valóság azonos — végtelen — gazdagságából ki-ki a saját belső dimenzióiba merít. Olvassuk el figyelmesen az Adam Clark 1848-ban című versét, forradalomnak és ellenforradalomnak, építésnek és rombolásnak, életnek és halálnak ezt a szuggesztív vízióját: mennyire merész, ahogy jelképi elemeket riportszerű realizmussal váltogat, vagy ahogy egy félbemaradt híd, egy földrész apokalipszisa fölörvénylik. Milyen találó már az első szó: nem halál — nem ördög — hanem Sátánkoponya. S a merész expresszivitással elnyesett szó: nem domborulata, hanem borulata a pusztulást szülő sátán-agyvelőnek. Éreznünk kell ennek a kialakulóban levő nyelvnek már itt is kétségtelen erejét. Olvassuk el a Tűzbögölyt: a terjedelmesebb, valószínűleg irodalmi színpadra is szánt kompozíció szenvedélyét — talán fölösleges is mondanunk, s csak félve írjuk le, nehogy kopjon a fogalom: elkötelezett indulatát — a vers dús, minden érzékünket megmozgató képei és nyelve hitelesítik: „egy verem alján nyakig a mészben és haj és szakáll tüzeitől a tüdőm lobog káka mocsarak lombok kereteiben lángol homlokom dörömbölnek dobognak jönnek a gerillák arcuk két tenyérnyi tavában a nézés vízirózsája ring El kell olvasnunk látomásait, a szabad- és prózaverseket; a repülő tűzmadár vízióját a kijózanodás kontrasztjával (Látomás 971. március 3-án), a látomásos prózaverseket, mint az Egy eseménytelen nap, a Mítosz, A tudat színeinek vijjogása; a zárt-nyílt ellentétet a szerelem aktusára, s alighanem a szellemi teremtésre is értelmezhető Teremtődni, teremteni címűt, általában a költői műhelyvallomásokat, mint a Fatörzs az égben című prózavers (bár ezt a szöveget a mítoszok hímnemű ege és nőnemű földje, a költészet mint nemzés, a fatörzs phalli271