Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve
Irodalomtörténeti hosszmetszet - Csanda Sándor: Nemzetiségi irodalmunk újabb fejezete
nak helyi szervezetei, amelyek kulturális életünk feltámasztásában rendkívüli érdemeket szereztek. 1951-ben létesült a Pedagógiai Fakultás magyar tagozata (1960ban Pozsonyból Nyitrára helyezték át), egyetlen magyar tanítási nyelvű felsőoktatási intézményünk, amely a kilencéves alapiskolák számára képez pedagógusokat. 1953ban megalakult a komáromi Magyar Területi Színház, amely a falu járó színház feladatát látja el. 1949-től kezdve sorra jelennek meg újabb magyar lapok, mint az Űj Ifjúság, Pionírok Lapja (1968-tól kezdve Tábortűz), Kis Építő, Szabad Földműves, Nő, majd a részben műsorfüzet jellegű Alkotó Ifjúság. A lassan kibontakozó irodalmat leginkább segítette a CSEMADOK kultúrpolitikai folyóirata, a Fáklya. Az Alkotó Ifjúságot a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség magyar osztálya adta ki Pozsonyban, 4—6 ív terjedelemben, 1950 végétől 1953 közepéig. Kezdetben negyedévenként, később pedig havonként jelent meg. Irodalmi közlemények mellett az énekkarok, tánccsoportok, színjátszók számára is közölt anyagot, és szervezeti, politikai kérdéseket tárgyaló cikkek is jelentek meg benne. Az 1951 végén induló Fáklya már színvonalasabb havi folyóirat volt, kezdetben Szabó Béla, majd Bátky László szerkesztette. Munkatársa volt néhány itt maradt régebbi írónk: Egri Viktor, Sas Andor, Fábry Zoltán, s a kezdő fiatalok nívósabb írásait is közölte. Az újjászülető irodalom a sematikusan értelmezett szocialista realizmus jegyében indult, az irodalmat teljesen alárendelte az aktuális politikai kérdéseknek: elsősorban azt várta tőle, hogy segítsen pl. a mezőgazdaságok kollektivizálásában, a burzsoá ideológia elleni harcban, a dolgozók átnevelésében stb. 1951-ben a Szlovákiai írók Szövetsége mellett magyar munkaközösség (később szekció) alakult, mely rendszeresen ülésezett, s többek között megvitatta az 1952-ben kiadott első verseskötetet is. Az Alkotó Ifjúság így számol be erről az eseményről: „Megjelent a felszabadult csehszlovákiai magyar költészet első büszkesége, Dénes György Magra vár a föld című verseskötete. Ezt vitatja meg a munkaközösség, hogy tehetséges költőnket hozzásegítse hiányosságai felszámolásához, a szocialista realizmus alkotó módszerének elsajátításához. 26