Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Tolvaj Bertalan–Török Elemér: Virágzó kövek

TOLVAJ BERTALAN Török Elemér: Virágzó kövek öt évvel ezelőtt jelent meg Török Elemér első önálló verskötete, a Fényért perelek. Az azóta írt költeményeinek java része került be abba a gyűjteménybe, amely a közelmúltban jutott el a könyvesboltokba, a Virágzó kövek. Az új kötet félszáz, többnyire rövid lélegzetű verset tartalmaz, s lényegében a költőnek azt az érzés- és gondolatvilágát tükrözi, amely a hatvanas évek derekán alakult ki benne, azonban ma már higgadtabb, bölcsebb szemléletet, elmélyültebb látást és érettebb világképet mutat. „Az idő a legfőbb realista" — írja Az idő című versében, s ez az idő-, hely- és életrealitás jellemző az egész kötetre. Mintha csak Petőfit hallanánk: „Az idő igaz. / S eldönti, ami nem az." Török Elemér esetében az idő döntött: harcai, vívódásai, perlekedései egy évtized alatt — mióta Abarán él — nyugalommá, türelemmé oldódtak, békévé, csenddé és derűvé (olykor nosztalgiává is) szelídültek. „Zörgetek / a csend kapuján... hogy csillagokig nőjön / a szív nyugalma ... Mennyi türelem / gyűlt össze bennem ... Gyere pihenjünk / ketten / e fénymosolyú / csendben ... micsoda csend / tömörült / körülöttem össze" — olvashatjuk a versekben. És semmi okunk kételkedni ezeknek a vallomásoknak az igazában, hiszen az egész kötetből szinte sugárzik a költő személyiségének a hitele, érzéseinek Őszintesége és olyan érzelmi telítettség, amely kevesek sajátja. Török Elemér ebben a kötetében is megőrizte, sőt tovább finomította egyéni hangját, amely minden divat2G2