Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Zalabai Zsigmond: A vers túloldalán (Kulcsár Ferenc:Napkitörések)

zolt tájképeit idézik, sötétjükön azonban átüt a fény derengése, a zsoltáros könyörgés: Zabolázd meg Uram sokszínű lovaid Hisz barlangba ér már így is a kezünk Az égen a nap mint szőrzsák feketéll S az emberben ha meggyöngül a halál Láthatod Uram irgalmat remél S tovább? Folytathatnánk tovább a sort az Ülj oda, az Ádám. kering — betonból párolog, a Festőnő vallatása, a Végtelenül fáradoznak, az A házinéni lírai, a Pincér­lány, a Kitérők — mindannyiunkért, a Parasztos Pro­métheusz és még néhány vers elemzésével és pozitív értékelésével. Beszélhetnénk persze a kevésbé sikerült, az eddig elemzett s imént idézett versek alatt maradó kísérletekről is. Mégsem tesszük — annak kockázatában sem, hogy írásunk „féloldalasnak" tűnhet —, mert első­sorban az értékeket kerestük, ezek pedig — a gondolati­ság, a problémafölvetések, az általános emberi és a specifikusan csehszlovákiai magyar vonatkozások egyen­súlya, a modernség és hagyomány egymást gazdagító kölcsönhatása, s nem utolsósorban a sajátos hangvétel és a jó néhány versben megvalósított esztétikai-formai kimunkáltság révén — meghaladják a vitatható és kifo­gásolható verseket, verssorokat. Az Egyszemű éjszaka nemzedékének törekvései, úgy tűnik, mind tartalmi, mind formai vonatkozásban eddig Kulcsár Ferenc költé­szetében kristályosodtak ki leginkább. „Dal? — kérdi a fiatal költő a Kitérőkben. — Legyek nyilvános senkiházi. / Lírai? Legyek szerelmes homo sapiens. Köztem és ma­gam közt? / Legyek hasonlat kit kezdetben teremtett isten nyugalomban." A jövőben sem dalt: nem felelőtlen lirizálást, nem „csillagsziporkázást", nem „sóhajokat" várunk Kulcsár Ferenctől. Nem is a verset csupán „nyel­vi képződménynek" tekinthető modernséget. Hanem to­vábbra is eddigi erényeit: szűkszavúságot, pontosságot, lényegre törő gondolkodásmódot, odafigyelésre késztető hangot, s mindezen túl életet, valószínűt, nyerset — olyat, ami a vers „.túloldalán" van. Irodalmi Szemle, 1972 255

Next

/
Thumbnails
Contents