Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Sas Andor: Egy verskötet friss és hagyományőrző értékei (Rácz Olivér:Kassai dalok)

Hiszem, hogy kell a vers, hogy gyors jelent jövővel összefogjon. Mintha azonban a szerző maga is érezné, hogy ebben a tekintetben még marad és lesz teendő, a kötet utolsó oldalán így búcsúztatja eddigi teljesítményét: Búcsúzz el, vers, indulj utadra, holnap már másról szól ütemed ... holnap már tárnák vérpiros fényét ünnepli rímed, s rostok hevét, kohászok harcát, szíve verését: a munka, munka új ütemét. Kívánatos, hogy a korélmény kifejezésének ígéretét az író további fejlődése az itt megjelölt keretben teljes mértékben valóra váltsa. A Kassai dalokban olvasható. 67 vers tematikailag három csoportba sorolható. Vannak közöttük politikai tárgyú költemények (ezeknek sorozata a Vád és mementó összefoglaló címet kapta), egy másik csoportot alkot a szerelmi líra (Vallomás főcím alatt), s harmadik csoportot alkotnak a családi-polgári közelmúlt és Kassa távolabbi városi múltja által inspirált darabok. Megjegyezzük, hogy a költeményekben előforduló kassai vonatkozásokat azok értik igazán, akiknek a városról topográfiai ismereteik vannak. Helyenként annyira elfogódik az író a múlt varázsában, hogy szinte összezsúfolódnak a történeti vonatkozások. Például az Ez itt a város, ahol én születtem című költeményben szó van az Omódékról, Cselebi török történetíróról, Simplicius deákról, Vak Bottyánról, Brandenburgi Katáról, egy régi városi fogadóról, Czelder Orbánról, Pongrácz Jánosról (a kuruc időkből), s végül Mária Lujzáról és férjéről, a „korzikairól". Nézzük közelebbről a Vád és mementó (1937—1947) ciklusban előforduló politikai verseket. Az évszámokból kitűnik, hogy ebben a sorozatban a fasiszta barbárság uralmának és a második világháborúnak idejéről van szó. Jobb lett volna azonban az egyes költemények után keletkezésük évét külön-külön megadni, mert az olvasó pontosabb tájékozódását szolgálná. Évszám nélkül a 115