Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

VI. Hogyan keletkeztek a suránykörnyéki szlovák telepek?

gyöngítette is a nemzetiségekkel szemben, így állt elő az, hogy ezek a betelepedett szlovák tömegek fennmaradhattak azokon a területeken, amelyek a magyarságnak az osztrák telepítő politika által ásott temetői tulajdonkép. A mellékelt térkép a suránykörnyéki szlovákság betelepítését és a betelepítés folytán előállott elszlövákosodást mutatja. Magyarázatul a következőket közöljük. A térképet Petrov néprajzi térképének alapjára rajzoltuk. A kék mező a magyarság demográfiai területe. A vörös mezők az 1715-ig, vagyis Rákóczi fölkelésének leverése után beszivárgott szlovákság által szlovák többségűvé vált helyeket jelzik. A XVIII. század elején, kb. a harmadik évtized küszöbén Surány környékén csak annyi volt a szlovák többségű hely, mint amennyit a térkép vörös mezeje mutat. A XVIII. század derekán azonban még nagyobb hullámokba telepítették le a szlovákságot és 1773-ra a vörös mezőkhöz a fehéren hagyott területek csatlakoznak, mint elszlovákosodott vidékek. A fehéren hagyott mezők tehát az 1715-től 1773-ig előállott betelepítés és elszlovákosodás mértékét tüntetik fel. így keletkezett hát az „ősinek" hirdetett Surány környéki szlovák vidék, amely nem más, mint a magyarság roppant temetője. Ennek következtében a térkép címe ez is lehetne: A magyarság temetője Surány környékén. Annál nagyobb nemzeti és politikai öntudattal adhatnók ezt a címet, mivel ez a nagy magyar temető az osztrák uralom ellen vívott magyar szabadságharc és százados ellenállás eredménye. Q 3

1