Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

II. Ki és kit asszimilált a Felvidéken

többségi helyzetéből 30—49%-os kisebbségi helyzetbe szorul vissza. 7. Nemespanntól északkeletre Verebély környéke látható ott, ahol a lévai országút a térkép felső szélére ér. 1880ban magyar többségű ez a vidék, 30— 49% -os szlovák kisebbséggel. 1930-ra teljesen elszlovákosodik. 8. Verebélytől keletre Tild község fek•szik. (Neve az országút jelzésébe mosódott.) 1880-ban tiszta magyar, 1930ra a magyarság már csak 30—49 % -os kisebbséget képez. 9. Tildtől délre Töhöl fekszik. 1880-ban tisztán magyar, 1930-ra a szlovákság már 30—49% -os kisebbséget alkot. 10. Töhöltől délre Liile község következik. 1880-ban a szlovákság 20—30%-os kisebbségben élt, 1930-ra Líile fceljesen szlovák. 11. Liliétől északnyugatra Zsitvagyarmat 1880-ban magyar többség mellett 20— 30%-os szlovák kisebbséggel rendelkezik, 1930-ra már a magyarság kerül 20—30%-os kisebbségi helyzetbe. 12. A surány vidéki szlovák sziget közepén 1880-ban egy zöld. azaz magyar sziget látható: Kismánya 1930-ra már 30—49%-os szlovák kisebbséget találunk itt. 13. Ott, ahol a lévai-verebélyi és lévai-surányii országút egymástól elhajlik. 1880ban egy szlovák sziget látható (Felső- és Alsógyöröd stb.) Ettől délre fekszik Ény, 1880-ban magyar többségű 20—30%-os szlovák kisebbséggel. 1930-ra már a szlovákság van többségben és a magyarság 30—49%-os kisebbségben. 14. Énytől délre Jeszenské (Setétkút) található 1880-ban magyar többségű 20— 30%-os szlovák kisebbséggel. 1930-ban tiszta szlovák. 15. Ettől délre Barsbese fekszik, határában az országút és vasút kétszer keresztezi egymást. 1880-ban tiszta magyar, 1930ra már 30—49%-os szlováksága van. 16. Barsbesétől délre Barsbaracska 1880ban tiszta magyar, 1930-ra a magyarság már csak 30—49%-os kisebbséget képez. 17. Barsbaracskától délre Kiskürt és F aj k űrt 1880-ban magyar többséggel és 30— 49%-os szlovák kisebbséggel. 1930-ra tiszta szlovák. 18. A két Kürttől nyugatra Üjlót fekszik. 1880-ban 20—30 százalékos szlovák kisebbséggel. 1930-ra a magyarság teljesen eltűnik. 19. Újlóttól nyugatra Alsóohajon ugyanez a változás. 20. A két Kürttől délre Kolta fekszik 1880ban 30—49%-os szlovák kisebbséggel, 1930-ra a magyarság már 20—30%-os kisebbségi helyzetbe szorul vissza. 21. Ivoltától keletre van Szemere. 1880-ban 30—49%-os magyar kisebbsége van, 1930-ra a magyar kisebbség teljesen eltűnik. 22. Szemerétől nyugatra Baromialt ugyanilyen fejlődésen megy keresztül. 23. Érsekújvár 1880-ban tiszta magyar. 1930-ra 30—49%-os szlovák kisebbsége van. 24. Tőle délre Bajcs ugyanilyen fejlődésen megy keresztül. 25. Bajcstól délre Ógyalla 1880-ban 2030% -os szlovák kisebbsége van, 1930ra már a szlovákság 30—49%-ra erősödik. 26. Bagotától keletre fekszik Imely. 1880ban tiszta magyar, 1930-ra már a magyarság van 30—49%-os kisebbségben. 27. Heténytől keletre találjuk Kurtakeszit. 1880-ban tiszta magyar. 1930-ban a magyarság már csak 30—49%-os kisebbség. 28. KurtakeszitőJ északra találjuk! Šrobárová cseh telepet, amely 1880-ban még nem létezik. 29. Šrobárovótól északra Mudroňovo szintén cseh telep, amelynek helyén 1880ban még magyarok éltek. 30. A két teleptől délre Dunaradváriy 1880ban tiszta magyar, 1930-ra már 20— 30%-os szlovák kisebbsége van. 31. Izsa mellett kissé nyugatra Harcsás puszta 1880-ban tisztán magyar, 1930ban tiszta szlovák. 32. Az éresekújvári—párkányi vasútvonal mentén Csúz 1880-ban tiszta magyar. 1930-ra 20—30%-os szlovák kisebbsége van. 33. Az érsekújvári-—párkányi' vasútvonal mentén Arad puszta 1880-ban tiszta magyar, 1930-ban tiszta szlovák. 34. Ugyanitt Köbölkút 1880-ban tisztán magyar, 1930-ra tisztán szlovák. 35. Köbölkúttól nyugatra a vasútvonal másik oldalán Miklósháza 1880-ban tiszta magyar, 1930-ra tiszta szlovák. 36. A vasútvonal végénél Párkány 1880-ban tiszta magyar, 1930-ra 30—49%-os szlováksága van. 15