Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

I. A magyarság a Petrov-féle néprajzi térképeken

rov első kutatásait a szentpétervári egyetem számára végezte. Az orosz forradalom után azonban emigrációba került és Csehországban telepedett le. És itt a csehek magyargyűlölete oly helyzetbe hozta, hogy kénytelen volt tudományos tárgyilagosságát fölfüggeszteni és így kifejezést adni annak a magyarsággal szemben. Néprajzi térképét úgy alkotta meg, hogy már 1773ból származó adatokkal igazolja a trianoni magyar-csehszlovák határokat. Ezáltal mindenesetre elérte, hogy tudományos hitele megdőlt. Nemcsak a magyar tudományt, hanem az európai demográfiát is meg akarjuk szabadítani egy hamis látszattól. Kritikánk ezt a célt szolgálta. De ugyanakkor a csehszlovák-magyar viszony szempontjából is le kell vonnunk egy-két megállapítást. Petrov munkája világosan mutatja, miképpen vélekedtek Prágában a magyar kérdésről a trianoni megcsonktíás után. A cseh külpolitikát ebben a tekintetben mindvégig az jellemezte, hogy utólagos bizonyítékokat gyártson a trianoni területi harácsoláshoz. Ennek az állandó igvekvésnek próbált Petrov is bizonyítékokat összeszedni. Egészen a XVIII.-ik századba ment vissza adatok után. Igyekvése és a történelmi távolság azonban elhomályosította látását. Ezért van az, hogy magyar helységeket is szlovákoknak látott a források ellenére, amelyekkel dolgozott. CL-xV^ö I I