Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938
V. A műveltség sorsa - Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története
V. A MŰVELTSÉG SORSA Kulturális szervezkedésünk története A világháború után bekövetkezett államjogi változás úgyszólván teljesen letarolta a Csehszlovákiába került magyarság kultúrvetését. A csallóközi és mátyusföldi, garam- és ipolyvidéki, nógrád-gömöri, cserháti, bodrogközi és tiszaháti magyar nyelvterületek és a közéjük eső, vagy melléjük rendelt nyelvszigetek (amilyen például a zoborvidéki, ósvavölgyi sziget, vagy szórvány-magyarság, valamint a városi intelligencia Eperjesen, Iglón,Lőcsén,Nyitrán stb.) teljes szervezetlenségben indultak neki a jövőnek. Ezeket az egymástól földrajzilag is elválasztott, néprajzilag is különböző kisebb-nagyobb egységekét az államfordulatig is csak Budapest központi, vonzó és kisugárzó ereje tartotta össze. Ennek az összetartó erőnek megszűntével ezek a csoportok szétestek és önmagukba záródtak: elveszett a közös történelmi mult tudata s még nem fejlődött ki az egyenlő sors követelte közösségérzés. A széttagoltság, az egymással való személyes érintkezés szinte leküzdhetetlen nehézségei, más életviszonyok, más táj szemlélet, tehát más és más terv és munkamenet kívánsága, más jellem, más nyelvjárás is, nem hidalódtak át teljesen mét>' ma sem, mikor két évtizedes céltudatos munkával már kiépült a kisebbségi kultúráiét keretrendszere, az elején hogyne lett volna »tabula rasa« a kultúrmunka területe. Az új államhatalomnak nemcsak az államberendezkedés nehéz munkájával kellett megküzdenie, de az új helyzetbe beletörődni nem tudó magyarság természetes és lélektanilag érthető lelki ellenállásával is. Az új impérium forradalmi szelleme a magyar nemzeti kisebbség rezisztenciáját egyrészt a múltba és a nemzet egységébe kapaszkodó gyökérszálak elszakításával, másrészt egy sajátos, a magyarság számára új, »köztársasági és demokratikus« politikai és kultúrrendszernek és szellemnek megalkotásával igyekezett legyőzni, így került sor a régi kultúrszervezetek felosztására, működésük felfüggesztésére, vagy a formailag megliagyottaknak megfélemlítésére, másrészt az államosított közigazgatás hatáskörébe utalt, úi kultúrrendszer kiémtésére. 1 1 Lásd: dr. Sziklay Ferenc: A Csehszlovák Köztársaság Népművelési Törvényei és Rendeletei. I. kiadás Kassa, 1923. II. bővitett 'kiadás Kassa, 1935.
