Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

IV. A gazdasági kérdés - Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve

A szövetkezeti mozgalom fejlődésének korlátairól már beszámoltunk. A korlátozások következménye az, hogy csak a nyugati tájakon kapott erőre a magyar szövetkezeti mozgalom, ahol 1925ben megkezdte működését a »Hanza« szövetkezeti áruközpont, mint áruelosztó, amelynek még ma sincs meg a revíziós joga annak ellenére, hogy több mint kétszáz fogyasztási szövetkezetet tömörít maga köré. A »Hanza« működési körzete a Pozsonytól az Ipoly völgyóig terjedő vidékre terjed ki. Az alakuláskor még csak a galántakörnyóki 44 magyar fogyasztási szövetkezet tartozott kötelékébe. 1925 végén 75, 1926 végén 133 — a fejlődés tovább haladt, s a tízéves jubileum idején már 186 fogyasztási szövetkezet, ma pedig már 215 fogyasztási szövetkezet tartozik a Hanzához. A fejlődés mintegy hat éve már nem a régi szövetkezetek csatlakozása útján állott elő, hanem a meglévő területen történt új szövetkezeti alakulásokkal. A fogyasztási szövetkezeteknek ezen a vidéken kulturális szempontból van igen nagy fontosságuk, mert csaknem minden községben kultúrházat emeltek és ezzel a SzMKE-nek siettek segítségére. A »Hanza« áruforgalma az első évben 2,222.289*95 korona volt, a tizedik évben 41 millió, 1937-ben pedig meghaladta a 60 milliót. 12 év alatt kereken 430 millió korona áruforgalmat bonyolított le szövetkezeteivel. A Központi Szövetkezet árukirendeltségeinek likvidálása után önállósult a kassai, zsolnai és késmárki áruelosztó, ugyanebben az időben alakult meg a »Hanza«. 1933-ban alakult meg a DZEVOS (Družtvo zemedelských verejných obilných skladišt — Mezőgazdasági Gabonaraktárak Szövetkezete), amely a giabonafölvásárlást látja el. 1935-ben alakul meg a NUPOD (Nákupné ústredie potravných družstiev — Fogyasztási Szövetkezetek Bevásárlási Központja), amely átveszi a Gazdasági Szövetkezetek Szövetségétől a nagyszombati és zólyomi áruelosztó kirendeltségeket, továbbá magába olvasztja a kassai ás zsolnai önálló központokat, majd Tornaiján is kirendeltséget létesít a gömöri szövetkezetek részére. 1936 január 1-én nyílik meg a Hanza és a Nupod közös bevásárlási irodája Pozsonyban »Centrum« cég alatt, melynek vezetője a Hanza főigazgatója. Az említett központok mind a Központi Szövetkezet alvállalatai, a magyar »Hanza

1«-központ ellenőrzését is a Központi Szövetkezet végzi, mivel Szlovákiában csak a kényszerközpontnak van meg az ellenőrzési joga. A magyar fogyasztási szövetkezetek egy része a Hanzában tömörül. A középszlovákiai (nógrádi és gömöri) magyar fogyasztási szövetkezetek a zólyomi és a tornaijai kirendeltséghez, a keletszlovákiai szövetkezetek a kassai kirendeltséghez tartoznak. A kárpátaljai magyar szövetkezeteik az ungvári revíziós központhoz tartoznak. , . A Központi Szövetkezet nem vezet külön nemzetisegi statisztikát. A kény szer központnak különben nincs egyetlen egy magyar tisztviselője sem, holott a hozzá tartozó szövetkezetek egyharmada magyar. A magyar nemzetiségű, illetve magyar ügyvitelű szövetke-