Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

IV. A gazdasági kérdés - Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve

legtöbbször balsiker volt az eredmény, mert egyszerre politizálni és gazdaságilag szervezni nálunk bizonyos körülmények miatt nem lehet. Különösen érezzük — még ma is — a gazdasági szakemberek hiányát. A keresztény magyarság nálunk még ma is idegenkedik a gazdasági pályáktól, holott kisebbségi életünkben ez a pálya nyújt talán a legnagyobb függetlenséget, ami viszont nemzeti szempontból bír mérhetetlen fontossággal. A szlovákiai magyarság az államfordulat utáni néhány esztendőn át a legtöbb esetben tétlenül nézte az uralkodó nemzet gazdasági térfoglalásait. A magyarság legnagyobb része ideiglenes állapotnak, rövid ideig tartó kisebbségi életnek nézett ekkor elébe, így reménykedésében mindig abban bizakodott, hogy rövidesen fordul a kocka és minden helyrebillen. 1925-ig semmiféle nagyobb gazdasági berendezkedésbe nem kezdett senki. Ugyanekkor Erdélyben már régen átszerveződött a szövetkezeti mozgalom, már 5 éve működött a Hangya központ Nagyenyeden, négy éve pedig a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége Kolozsvárt, de az erdélyi magyar pénzintézetek tömörülése is megtörtént már. Szlovákiában ezzel szemben, ahol mintegy 30 magyar pénzintézet működött az államfordulat idején a hitelszövetkezeteken kívül, a pénzintézetek megszervezésére senki sem gondolt. Volt ugyan egy pártvezetőségi ülésen szó egy magyar (bank felállításáról, azonban bizonyos okok miatt a terv meghiusult. A 30 magyar pénzintézetből a húsz esztendő alatt csak 7 maradt meg magyarnak, a többi a történelmi országok nagybankjaiba olvadt és jelenleg mint ezek valamelyikének (nagyobbára a Légió Bank) fiókja, vagy affiliált intézete működik tovább. A részvénytöbbség idegen kezekre való átjátszásában a legnagyobb szerepe éppen annak a gazdasági érdekcsoportnak volt, amelyik a szabadelvű kapitalizmus idején még magyarnak vallotta magát és a magyar szabadelvűségnek köszönhette meggazdagodását, ma pedig oda hajolt át, ahol gazdasági érdekeit jobban látja biztosítva: a szlovákiai zsidóság az államfordulat előtt magát még magyarnak valló pénzintézeteket, gazdasági intézményeket is lelkiismeretfurdalás nélkül játszotta át az új uralkodó nemzet kezeire. Vannak tiszteletreméltó kivételek is a szlovákiai zsidóság körében, nem feledkezhetünk meg például a gerinces lévai magyar zsidóságról, amely még ma is hűen kitart magyarsága mellett. De ez a tulajdonság csak szórványos gazdasági életünkben. Amint látjuk, az építés »korszakának« ismertetését éppen a magyar pénzintézetek megszüntetésével kezdtük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem történt volna fejlődés is kisebbségünk gazdasági életében. Erre az időre esik a szlovákiai magyar szövetkezeti mozgalom fejlődése, 'amely csodálatot váltott ki nemcsak itthon, hanem külföldön is. *