Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

IV. A gazdasági kérdés - Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve

A bukás magáiban nem lett volna nagyobb baj, azonban a következményt még ma is érezzük, ezeken a vidékeken a magyar falvak népe még ma is idegenkedik a szövetkezeti mozgalomtól. A kényszerközpont üzleti balsikerei után csalt egy magyar központ tudott létesülni, ez is a legszerényebb anyagi keretek között, 1925-ben. A »Hanza« szövetkezeti áruközpont, amely Galántán székel, 1925 június 18-án alakult, Az alakuló közgyűlésen 44 magyar szövetkezet képviseltette magát, az üzletrésztőke 55.000 korona volt. Ma a központ kötelékébe 215 fogyasztási szövetkezet tartozik 240 eladási hellyel. A szövetkezeti mozgalom mai helyzetképéről; lkesőbb lesz szó. A szövetkezeti mozgalom korlátait még egynéhány későbbi törvény szabta, illetve építette tovább. A fióktilalmi törvény után megint egy nagyobbszabású korlátozó rendelkezés történt. Az 1933. évi 44. számú törvény megtiltotta az új pénzintézeteik szervezését. Ezzel megakadt a hitelszövetkezetek szervezése. 1937 szeptemberéig, amikor a kormány Szlovákiában 50 új hitelszövetkezet létesítését engedélyezte azzal a feltétellel, hogy a szervezendő hitelszövetkezet székhelyének legalább 10 km távolságra kell lennia a járási székhelytől, továbbá a cégbejegyzés csak a minisztertanács hozzájárulása után történhetik meg. A járási székhelyeken u. i. már letelepedtek, vagy affiliáltak a nagy cseh pénzintézetek, továbbá a Földműves Kölcsönös Pénztárak (a csehszlovák agrárpárt érdekeltségében álló hitelszövetkezetek), így ezeknek 10 km-es körzetben érdekszférát teremtettek az új rendelkezéssel.

1 A szlovákiai magyarság nemzeti vagyonában a legnagyobb veszteséget a csehszlovák földreform okozta. A földreform alapjait az 1919. évi 215. számú, úgynevezett lefoglalási törvény vetette meg. Csehszlovákia összesen 4,057.158 hektárnyi területet, az összterület 28.62 százalékát foglalta le a földreform céljaira. A köztársaság magyarlakta területe 939.007 hektár, ebből a földreform céljaira 325.852 hektárt hasítottak ki, tehát a magyarlakta, terület 3A.72 százalékát. Az arány magasabb, mint az országos átlag. A parcellázás során az ottlakó magyarságnak csak a felosztott terület 20.63 százaléka jutott, nemzeti vagyonúnkból ezzel kereken 2 milliárd korona értékű földet veszítettünk. A legfontosabb gazdaságpolitikai törvényeket soroltuk csupán fel. A törvények legnagyobb részét még a forradalmi nemzetgyűlés hozta, amelynek sem magyar, sem német képviselő nem volt a tagja. A kisebbségek tehát nem szólalhattak fel, nem emelhették fel szavukat a gazdasági megszorítások ellen. így nem érheti őket az a vád, hogy gazdasági kérdéseinket elhanyagolták. A magyar politikai pártok, különösen a magyar kisgazdapárt (később magyar nemzeti párt) külön gazdasági alosztályt állított fel, amely azonban inkább gazdasági neveléssel, mint szervezéssel foglalkozott. A szervezésnél 1 A szövetkezeti korlátozások magyar vonatkozásairól gazdasági életünk harmadik korszakának ismertetésénél számolunk be. 85