Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VII. Az új nemzedék - Kovács Endre: A Sarló története

a kulturális élet eseményeibe a magyar egyetemi hallgatóság. Az új nemzedék programmját szokás szerint ismét Balogh Edgár foglalja össze nagy vitát provokáló vezércikkében. Mindaz, ami a gombaszögi tábor idején bizonyos romantikus ízű szocializmus formájában megnyilvánult, azóta megérett s ebben a cikkben megfogalmazást nyert. Még akkor az új nemzedék programmjának hangsúlya kizárólag a parasztságra, .mint a nemzet legegészségesebb rétegére helyeződött, most a munkásság veszi át szerepét. »Az új nemzedék célszerű felépítésénél — írja — szükségünk van egyrészt a dolgozó tömegek fiatalságának osztályalapokon való öntudatosítására és modernizálására, másrészt egy szociális műveltségű új magyar értelmiség kialakítására. A tudatos osztálypedagógia tudja csak biztosítani, hogy minden magyar dolgozó történelmi intenzitással bent éljen a maga osztályának és szakmájának fejlődési vonalában.« Ilyen körülmények között azután a csehszlovákiai magyar fiatalság hivatása is lényegesen módosul: »A magyarság jövője szempontjából az új nemzedék leglényegesebb feladata tehát egy olyan diákmozgalom felépítése, amely megfelelő pedagógiai reformok igénybevételével a most fejlődő fiatal intelligenciát egy új társadalmi rend előkészítésére teszi alkalmassá.« Ha a gombaszögi tábor fiatalságának lelkületét Szabó Dezső fejezi ki legtalálóbban, úgy az 1929-es Sarló eszmei sűrítőjét és íróideálját Kassák Lajosban kell látnunk. Az új társadalmi rend kívánása már azzal a fejlődési processzussal füg össze, amely a fiatalokat a parasztszemlélet egyoldalú hangsúlyozásától a munkásosztály problematikája felé vitte. A Vetés harmadik száma közli Kassáknak Mesteremberek című kórusra alkalmazott versét és Simon Jolánnak a szavalókórusok megszervezésére vonatkozó oktató cikkét. A diákság szociológiai érdeklődése a kezdetben oly rikító lírai pátoszt most egy bizonyos száraz szakszerűséggel cseréli fel. A fiatal cikkírók minden vonatkozásban a társadalomtudományi művelődés fontosságát emelik ki. A fennálló keretek között még ma is csodálatos, hogy milyen nagy, szinte már-már ösztönös érzékenységgel kapcsolódnak bele .minden időszerű kisebbségi problémába. Ekkor lát napvilágot Duka-Zólyomi Norbert tanulmánya a szlávmagyar kultúrérintkezés problémájáról. Az első komoly írás, amely a kérdés praktikus megoldását komoly meggondolás tárgyává teszi. A pozsonyi Komensky-egyetem magyar tanszékének felállítása egész sereg olyan megokolt kulturális követelmény lerögzítésére ad alkalmat, amely követelmények mindmáig jámbor óhajok maradtak. (Magyarországi, finnországi, észtországi tanulmányutak, néprajzi szeminárium felállítása, folyóiratok és könyvek rendszeresített beszerzése stb.) A középiskolások frontján folyik az elavult önképzőkörök felfrissítése. Az érsekújvári gimnazisták a társadalom nagy problémáit vitatják meg, Pozsonyban háborús ankétot rendeznek. A csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalom történetének legszebb