Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VII. Az új nemzedék - Kovács Endre: A Sarló története

kednek a faluval. Maguk köré gyűjtik a falu gyermekeit, mese, dal, játék közben figyelik a paraszti életet s az adatokat bejegyzik naplójukba. Romantikus faluszemléletük egy-egy népi faragás, új nóta hatására felujjong. Az egyetemi szemináriumokban lassan megindul a munka. 1928-ban bekövetkezik a magyar tanszék felállítása a pozsonyi Komensky-egyetemen. A fiatalok egyrésze ethnográfia után érdeklődik, Solymossy Sándor »Ethnographia« című folyóiratát olvasgatják, bevonul a kisebbségi kérdés is a fiatalság állandó érdeklődésének területére, megtörténnek az első kísérletek a magyar és csehszlováki diákság közeledésére. A magyarországi főiskolás diákság 1928 tavaszán megtartott nagy Ady-ünnepélye, amely a teljes Ady mellett foglalt állást, újabb erőteljes lökést ad a mozgalomnak. Az »Ifjú szivekben élek« című röpirat a maga egészében körülbelül megegyezik a csehszlovákiai magyar fiatalság akkori mentalitásával. Szabó Dezső a röpirat vezető cikkében »új honfoglalásra, új történelmi alkotás heroizmusára« szólít minden fiatal magyart a nagy célok megvalósításához. Az új eszmeáramlat hozza Makkai Sándor Ady-könyvét, Erdélyi József és Illyés Gyula verseit, Kodolányi, Fábián társadalomszemléletét. A szlovákiai magyar középiskolák önképzőköreiben Mécs-, Ady- és Győry-verseket szaval az ifjúság. A Bartha Miklós Társaság röpirata, az új Magyar Föld a magyar paraszti tömegek szociális problematikáját tudatosítja. Érezhető volt, hogy az új mozgalom a maga nagy fejlődési potenciájával nem fog megállni a magyar paraszti élet romantikus dicsőítésénél, hanem a fejlődési fokon elérkezik a szociális kérdés s a vele egybefüggő szociológiai problémakomplexum felvetéséig. A magyar közvélemény, amely eddig is némi aggodalommal figyelte a bátor jelszavaktól vissza nem riadó fiatalokat, ezen a ponton kerül közelebbi kapcsolatba a sarlósok mozgalmával. Abban a pillanatban, amikor a szentimentális faluravágyakozás regŐ3 álmait egy konkrétebb és szociologikusabb társadalomszemlélet utáni törekvés váltja fel a fiatalok legtöbbet olvasó s művelődő egyedeinél, — megindul a politikai harc. Nem is egyfelől. Egyszerre két irányból is szeretnék megközelíteni a fiatalokat s a maguk számára biztosítani őket. A magyar ellenzéki sajtó ekkor még helyet ad írásaiknak, de a kormánypolitika részéről is megindul az akció, amelynek végső célja a fiatalság megnyerése. A fiataloknak tetszik a szerep. Az érvényesülés tág lehetőségei nyílnak meg elsősorban a sajtón keresztül, amelynek elég garancia az, ha valaki tagja a Sarlónak, hiszen rajta keresztül az egész mozgalom felé nyílik út. 1929 áprilisában jelent meg a pozsonyi magyar egyetemi hallgatók MAKK című egyesületének kiadásában a Vetés harmadik száma. A röpirat, amelyet Brogyányi Kálmán, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének akkori kultúrreferense szerkesztett (az első két szám Peéry Rezső szerkesztésében jelent meg), átfogó képet nyújt a Sarlós-mozgalom fejlődésének akkori fokáról s egyben megmutatja, mennyire akti van és öntudatosan szólt bele