Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938
VII. Az új nemzedék - Kovács Endre: A Sarló története
szervezete az ú. n. regösmozgalmat. Mit akart ez a népi értelemben megreformált cserkészet? Balogh Edgár, a fiatalság vezetőegyénisége a »Vetés« című főiskolás röpirat első számában így jelöli meg az új mozgalom lényegét: »Az új magyar cserkészet az ezer év óta hiányzó magyar öncélúság szellemében meg akarja teremteni a népi gyökerű, igazán magyar ifjúsági életet Ki akarja vinni a földtől elszakadt osztályok, elsősorban az intelligencia gyermekeit a magyar föld, faj és falu ősi gyökereihez, hogy megismerjék a magyar nép lepányvázott lelkét és teleszíva mozgalmunkat a súlyos természeti metszésű népi kultúrával, egy népi valóságú magyar tömegkultúra erjesztő intellektuális rétegévé váljanak. Az igazi magyar cserkésztípus a regősdiák, mert nem külsőségekben és állam jogi vagy osztálynacionalizmusban magyar, hanem a magyar falu és a faj bújdosó, megváltásra váró lelkével terhes. A regősdiák a néogyökerű magyar cserkészet ügyes legénye, a falu és a vidéki kisváros, a paraszt és a kisiparos, tehát a termelő, dolgozó magyar nép ezernyi ezer baját is megismeri és a falu ismeretén nevelődve, férfi korában dolgos agyú és ha kell, sújtó öklű harcosa lesz a magyar demokráciának.« A gombaszögi cserkésztábor több szempontból is fordulópont főiskolás mozgalmaink életében. Az első alkalom ez, amely a levegőben érezhető kérdéseket megfogalmazta, lefekteti a fiatalság további útjának eszmei irányvonalait s egyben országos méretekben « felhívja a figyelmet — a legtöbb esetben a dicséret és a gáncs megnyilvánulását is — arra a főiskolás mozgalomra, amely munkájának tárgyi szimbólumát a sarlóban pillantja, meg s amelyet hamarosan széltében-hosszában a »Sarló« néven aposztróf álnak. Mit jelent a Sarló ebben a gombaszögi, kezdeti periódusában? A csehszlovákiai magyar fiatalság erélyes összefogását a magyar faji gondolat jegyében, egy új, Szabó Dezső által felvázolt népi demokrácia szükségességének átérzését, a magyar népművészet és népi irodalom tiszteletét s egy olyan lelki magatartást, amely a magyar népi rétegek jövőjét mindenekfelett szentnek tartja. Programmjában túlnyomórészben pozitívumok dominálnak, az idő, a magyar élet korszerű feladatai megtermékenyítőleg hatnak rá, növelik önbizalmát és tetterejét. Az a tény, hogy a haladó csehszolvákiai magyar élet legtöbb vezető kultúrpolitikusa előlegezett bizalommal tekint a fiatalság mozgalma félé, óriási helyzeti energiát kölcsönöz neki. Mint egy gyűjtőlencse, úgy fogja fel a magyar élet heveny problémáit — persze tisztán érzelmi alapon a tudományos szempont mellőzésével. Erre azonban senki sem figyelmezteti a fiatalokat, legfeljebb a mozgalom várható világnézeti és politikai állásfoglalása felé néznek aggódó szemekkel. A fiatalokat azonban úgylátszik nem érdekli a politika. A regősök nyarankint a szlovákiai falvakat járják, ismer-