Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VII. Az új nemzedék - Kovács Endre: A Sarló története

életbe szivattyúzott új magyar népiesség. A Szent-György Kör 1927-ben Pozsonyban rendezett kongresszusa körlevélben fordult a magyar diáksághoz, amelyben a modern magyar irodalom, főként Ady Endre, Móricz Zsigmond és Szabó Dezső műveinek szeretetére hívta fel a csehszlovákiai magyar fiatalokat. Ez a felhívás a fiatalok jórészénél már nyitott kapukat döngetett; a modern magyar irodalom rövid náhány év alatt a fiatalság életfelfogásának legfőbb irányítója lett. A magyar népi élet konkrét problémáinak speciális »szlovenszkói« beidegződése a fiatalság lírai hevületén, patetikus ellágyulásain és megszállott, felhőkbe rontó titanizmusán keresztül történt. S mert a megbolygatott képzelőerő szívesen szimbolizál, a csehszlovákiai képzelőerő rövidesen úgy lobogott fel ennek az ifjúságnaJk a szemében, mint egy mithikus életeszme, mint helyzetének, sorsának és vágyainak magasztos szentsége, mint egy »Kisebbségi Géniusz«. Az eszme meghirdetője Győry Dezső, aki 1925-ben ilyen vallomást tesz: »Ezt a népet szétdarabolták, de a részek új életet kezdtek. új mentalitásuk gazdagító erő. Szeressetek minden elnyomottakat, tegyetek úgy, ahogy akarjátok, hogy veletek tegyenek. Legyetek ti mindig a lelki és testi kifosztás legerősebb ellenségei. S ahogy ti ilyen kisebbségi lélekre teszteli szert, ezt a lelket plántáljátok át az egész magyarságba. Ez jelenti a kisebbségi géniuszt.« Ez a vallomás élénken bizonyítja, hogy a fiatalságot már a munka

1 megindulásánál az a vágy hevítette, hogy az egész magyar élet számára bontson programmot. A fiatalság vezetői soha egy pillanatra sem hittek abban, hogy a csehszlovákiai fiatal magyar értelmiség a szűk szlovenszkói provincializmus korlátai között keressen érvényesülést munkája számára, hanem éppen ellenkezőleg: tevékenysége a legnagyobb mértékben az egyetemes magyarság tengelyébe illeszkedjék. Egy-kettőre megszületett a sajtó is, amely ezt az érdeklődést tervszerűen támogatta. A Scherer Lajos losonci tanár szerkesztette »A Mi Lapunk« megnyitotta hasábjait az ifjúság problémái számára. Rajta keresztül bontakozott ki a kezdeti évek ifjúsági mozgalma és ez volt az a lap, amely Móricz Zsigmond, Ady Endre, Babits Mihály, Illyés Gyula, Erdélyi József, József Attila írásain keresztül nevelte az új generációt s amely a csehszlovákiai magyar írók, pedagógusok és művészeik: szavait tolmácsolta. Az élmények megáradt zuhataga számára a baden-poweli cserkészprogramm hamarosan szűknek látszott. A vidám cserkészkirándulások, a természet önfeledt csodálata elhalványodott a fiataloknak a magyar népi élet formái iránt tanúsított érdeklődése mellett.. A népi megújhodás gondolata vörösfonálként húzódik végig a csehszlovákiai magyar fiatalság mozgalmán mindaddig, míg ki nem szorítja a szociális gondolat még nagyobb kollektívumot felölelő programmja. A Szent-György Kör, hogy az egyes cserkészcsapatok keretein belül lehetővé tegye a falusi nép életének megismerését, meg12*