Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

VII. Az új nemzedék - Kovács Endre: A Sarló története

A Sarló története A csehszlovákiai magyar fiatalság szellemi mozgalmainak elfogulatlan mérlegeléséhez elkerülhetetlenül szükséges, hogy legalább nagy vonalakban ismerjük ezeknek a mozgalmiaknak társadalmi hátterét, azt a kiúsza és zilált társadalmi képletet, amely valódi szülőanyja volt a fiatalok valamennyi kezdeményezésének. Az államfordulat utáni években egy meddő és tehetetelen marazmus bénította meg az itteni magyarság lelki erejét. A nagy földrengés hatása itt még tetemesebb mértékben nyilvánult meg, mint a rokonsorsú Erdélyben, ahol az ösztökélőbb tradíciótudat és a kompaktabb magyarság erőérzése a helyzettel való gyorsabb leszámolás lehetőségét teremtették meg. A középosztály, amely a háború előtt a kultúrahordozó réteg szerepét töltötte be, számban és erőben megfogyatkozva, a puszta létfenntartás szintjére (korlátozta minden erőkifejtését. A történelmi létformájának tengelyéből kilendített magyar értelmiségi réteg nem rendelkezett elég vitalitással ahhoz hogy kisebbségi sorsának történelmi feladatait átérezze egy olyan korban, amidőn ezek a feliadatok inkább homályos sejtéseknek számíthatnak- Makacs ragaszkodás fejlődött ki a jobb középosztály köreiben, ragaszkodás a letűnt kor szilárd történelmi és kulturális eszményeihez, az eltemetett, csak emlékekben ható életforma ízlésideáljaihoz. Az alkotmányjogok által biztosított szabadság és a háborús zsibbadtságból feléledő magyar lélek első erőteljesebb megnyilvánulásai egyaránt terra incognita maradtak az idősebb korosztály előtt. Az államhatalom hatásával és erejével szemben egyetlen hathatós eszköznek a passzív rezisztencia mutatkozott. Fontos ezt szem előtt tartani, mivel a néhány év múlva nagy lendülettel meginduló ifjúsági mozgalom nem csehszlovák részről, de éppen a magyar apák részéről találkozik ellenállással. A vidéki városkák fiataljai a baden-poweli alapokon megszervezett cserkészet nevelési elveit szívják magukba. A prágai Szent György Kör a főiskolás cserkészet alapjait rakja le s egyben megteremti azt a mozgalmat, amely ezután a legtöbbet vitatott társadalmi mozgalma lesz a csehszlovákiai magyarságnak. Mint hamarosan kiderült, a badenpoweli cserkészet inkább csak az ürügyet szolgáltatta egy olyan mozgalom elindulásához, amely élményeinek gyökereivel hamarosan a magyar fundus legszélesebb rétegeibe ágazódott szét. Azok a fiúk, akik odahaza gyermekségük elementáris erejű élményét egyegy szomorúan megbénult magyar dzsentri vagy hivatalnoki sors pusztulásában szerezték, de akikben az élet akarásának, továbbépítésének vágya erősebb volt minden meditációnál, csak természetes, hogy érdeklődésük egész hevével csaptak le azokra a jelenségekre, amelyek az új magyar kérdés lehetőségét sejttették velük. Ilyen jelenségnek mutatkozott a megújhodott modern magyar irodalom, az^Ady—Móricz—Szabó Dezső által a magyar kultúr-